A növekedés szerkezete változik: a nettó export helyett mindinkább a belső fogyasztás és az állami beruházások élénkítenék a magyar gazdaságot, ám ez a modell a kétezres évek elején egyszer már fenntarthatatlannak bizonyult. Vagyis a Kopint azt hangsúlyozza a pénteken nyilvánosságra hozott új előrejelzésében, hogy a belföldi felhasználás bővülése a külső egyensúly romlásán keresztül növekedési gáttá válhat, ha a lendületet kapó behozatalt nem egészíti ki hozzá hasonló exportteljesítmény.

Egy kis nyitott gazdaságban a növekedés-ösztönzésnek a versenyképesség javítására is irányulnia kell, de ez csak a versenyszektor beruházásainak növekedésén keresztül valósulhatna meg. A Kopint szakértői szerint viszont kétséges, hogy az infláció mesterséges leszorításával elért reáljövedelem-emelkedés, és a jegybanki hitelpumpa üzemeltetése ezt a célt eléri-e. Egyelőre a gyengülő nettó export mérséklő hatása kioltja a fogyasztás és az állami beruházások okozta élénkülés hatását.

Éppen ezért a Kopint sem egyensúlyi, sem növekedési szempontból nem vizsgálta felül a magyar gazdaságról alkotott képet. Idén a bővülés irama szerény 0,5 százalék lehet, jövőre – a külső konjunktúra élénkülése miatt is – 1,5 százalékos ütem várható. Előrejelzését erre az évre 0,3 százalékról, vagyis alig érzékelhető mértékben módosította felfelé a Kopint, mondta Palócz Éva vezérigazgató. Az említett tényezők mellett azért is, mert az építőipar hétévnyi súlyos recesszióból tápászkodik fel, a mezőgazdaság pedig idén jobb teljesítményt ér el, mint tavaly, hála a kedvezőbb időjárásnak.

A tájékoztatón elhangzott: a munkapiaci helyzet érdemben nem javul. A munkaerőfelmérés ugyan áprilistól kezdve a foglalkoztatottak számának növekedését és a munkanélküliek számának esését jelezte, de ez a közfoglalkoztatottak számának megugrását, illetve a külföldön dolgozók arányának emelkedését tükrözi. Az intézményi statisztika szintén az alkalmazottak számának növekedésére utal áprilistól, de ez a javulás is a közmunkának tulajdonítható. Különösen kedvezőtlen a Kopint kutatói szerint, hogy a versenyszférában a foglalkoztatottak száma 2011 vége óta rendületlenül csökken.

Az elemzés rámutat: a magyar gazdaságot továbbra is a legkockázatosabb befektetési célpontok közt tartja számon a nemzetközi pénzpiac. A forint egyéves összevetésben valamennyi jelentősebb regionális valutát „alulteljesítette az euróval szemben”.