Egyetértés van az építőipart érintő problémák azonosításában a szakma, a  kormány és a parlamenti pártok között - közölte a Nemzeti  Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szerdán. A tárca jelzésértékűnek tartja, hogy a parlamenti pártok felkarolták az NFGM szakmai kezdeményezéseit és ötpárti megegyezés született. A megoldásra adott válaszok kapcsán ugyanakkor már eltérések mutatkoznak a szakmai szervezeteken belül is. A minisztérium közleményében leszögezi, hogy az országgyűlési határozattervezet kiindulópont, amelyhez számos kiegészítés, módosítás érkezett. A parlament plenáris ülése várhatóan az április  13-i héten, részletes vita keretében tárgyalja a javaslatot.

A szakmával és a parlamenti pártokkal együttműködve kidolgoztak egy, az építőipari válságkezeléshez kapcsolódó programot is, amelynek egyeztetése az Országgyűlésben jelenleg is zajlik. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendszeresen egyeztet az ágazatban működő szakmai szövetségekkel: többek között az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével, a Magyar Építőanyagipari Szövetséggel, az Építész- és a Mérnök Kamarával.

A közlemény szerint áprilistól uniós projektek esetén, júliustól pedig minden állami és önkormányzati intézmény késedelemi kamat megfizetésére kötelezhető, amennyiben nem vagy későn fizet a projekt kivitelezőjének. Ezzel az intézkedéssel tovább mérsékelhető a lánctartozások kialakulása. Ezen felül Bajnai Gordon miniszter kérésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség levélben kereste meg a projektgazdákat. Az  ügynökség felhívta a figyelmet a "jóteljesítési garancia"  intézményével kapcsolatos gyakorlat megváltoztatására, amely gyakran  komoly - a szerződéses összeg 10-20 százaléka - pénzügyi visszatartást jelentett a később felfedezett hibák kijavítására. Ez  a vállalkozóknak sok esetben aránytalan többletterhet jelentett.

Ezért az ügynökség arra kérte a projektgazdákat, hogy a jövőben csak az indokolt mértékben kerüljön 3-5 százaléknál magasabb  "jóteljesítési garancia" előírásra. Emellett elvárás, hogy a  projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Az ellenőrzések során tapasztalt negatív példák miatt  kijelenthető, hogy a tárgyalásos eljárás kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye egyébként nem  hosszabb a tárgyalásos eljárásnál.

A minisztérium szerint további lökést jelenthet az ágazat  számára is a megemelt előleg kifizetés az Új Magyarország  Fejlesztési Terv keretében, amelynek hatása a projektgazdáknál már ma is közvetlenül érezhető. Jelentős segítség az uniós pályázatokon indulóknak – és mivel visszamenőleges intézkedésről van szó, a  korábban nyertes pályázók jó részének is –, hogy a kormány a korábbi 25-ről, 40 százalékra emelte az előlegek összegét, amelyet a  nyertesek a szerződés aláírása után megkaphatnak. A januárban indult  kifizetések már több milliárd forint értékben jutottak el a  projektgazdákhoz, a kihelyezések pedig folyamatosan nőnek.

A kormány az építőipari ágazat problémáinak enyhítésére a  közelmúltban több fontos intézkedést tett, amelyek elsősorban a  bürokratikus terhek felszámolását, az iparág kifehérítését, a vállalkozói terhek csökkentését célozzák. Ezen felül Közép-Európában több tekintetben is egyedülálló, mintegy 1800 milliárd forint értékű  beruházás-élénkítő, belső keresletet növelő csomagot hirdetett meg. Megemelte az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére folyósított előleget, kihirdette a rezsióradíjat. A tavalyi évben pedig több  mint 30 jogszabály módosításával nagy lépéseket tett a gyorsabb, egyszerűbb építésügy kialakítására - áll a közleményben.