A "sajtóhírek" hallatán a tulajdonosok bármiről, így részvényeladásról is hajlandóak tárgyalni a kormány képviselőivel, csak hallgassa meg végre őket valaki.

A főváros áramellátását végző Elmű tavaly 8,4 milliárdos adózott nyereséget ért el. A tulajdonosok - 82 százalékban a német RWE-EnBW, 16 százalékban az állami MVM - 10,3 milliárd forint osztalékot vesznek fel (vagyis az eredménytartalékból is hozzácsapnak egymilliárdot). A hasonló tulajdonosi szerkezetű észak-magyarországi Émász tavalyi, 4,31 milliárdos nyereségéből 4,27 milliárd forint szintén osztalék - közölte mai sajtótájékoztatóján Marie-Theres Thiell, a csoport elnöke.

A 2011-es 18 milliárdos össznyereségből szintén 14 milliárdos osztalékot vettek fel. Adataikból szintén kiderül, hogy az Elmű egy év alatt 20, az Émász 11 százalékkal kevesebb villamosenergiát értékesített a visszaeső kereslet miatt.

Bernhard Lüschper, az igazgatóság pénzügyekért felelős tagja beszámolójából kiderült, hogy ezen belül az egyetemes szolgáltatásnak nevezett, kifejezetten lakossági áramértékesítés viszont összesen 6 milliárdos mínuszt hozott. A nyereséget a hálózati cégeik hozták.

Mivel hálózatüzemeltető társaságaikat idéntől sújtja a közművezetékadó, a csoportot az 51 százalékra emelt nyereségadó illetve a 10 százalékos lakossági díjcsökkentés miatt egyetemes szolgáltatásukon a tavalyi hatmilliárdnál is nagyobb veszteséget szenvedhetnek el, idén már nullszaldós lehet az eredmény.

Bernhard Lüschper emlékeztetett az áramdíjcsökkentésen túl megnövekedett beruházási kötelezettségeikre is: a friss törvények például több ügyfélszolgálati iroda kiépítését írják elő. Eddig évente az osztaléknál jóval többet, átlag 30 milliárd forintot ruháztak be. Jelen körülmények között ezt idéntől megfelezik, de az egyre szigorodó törvényi előírásokból következő beruházási kötelezettségeiknek természetesen eleget tesznek, mint ahogy tették eddig is. Beruházásaik visszfogásának az a következménye, hogy hálózataik lassabban érik el az európai átlagszínvonalat.

Mindezek kapcsán Marie-Theres Thiell leszögezte: mint eddig, ezután is minden jogszabályi előírást betartanak. A tulajdonosok ezeket értékelve döntenek arról, miképpen viszonyuljanak magyarországi befektetéseikhez. A kormányzat energiaszektorellenes kirohanásait következetesen "sajtóhíreknek" nevezve közölte: a kormány képviselőivel bármiről hajlandóak tárgyalni, beleértve az Elmű-Émász irányító részvénypakettjét is. "1995-ben meghívást kaptunk Magyarországra. Ha ez már nem érvényes, legalább mondják meg, és találunk rá megoldást" - fogalmazott, arra utalva, hogy a szóban forgó kérdések kapcsán a Fidesz-kormány részéről mindezidáig nem találtak tárgyalópartnert.

Az energiaszolgáltatók elleni fideszes aláírásgyűjtést nem kívánta kommentálni. Ennek kapcsán kifejtette: ugyan hálózati leányvállalatukat az energiacégek uniós szétválasztása miatt közvetlenül nem utasíthatták, de az ottani vezetőknek valószínűleg törvényi kötelessége volt pert indítani a Magyar Energia Hivatal ellen, mivel a januári díjcsökkentést kiszámító képletekben konkrét hibákat fedeztek fel. A kereset elmulasztása pedig akár a hűtlen kezelés gyanúját is felvethette volna. (Mint korábban megírtuk, szakértők szerint egy esetleges pernyeréssel sem jutnának többletbevételekhez illetve ez nem törölné el a januári lakossági áramárcsökkentést.)

Felvetésünkre, hogy mit szólnának a kormányfő által kilátásba helyezett újabb rezsicsökkentéshez, Bernhard Lüschper emlékeztetett, hogy hozzájuk csupán az energiaár harmada folyik be, a többi adó vagy az állami nagykereskedő - az MVM - bevétele. Emlékeztetett, hogy lakossági tarifáik januári csökkentésével párhuzamosan az állam nem csökkentette az általuk az állami nagykereskedőnek fizetendő áramárat. Mindazonáltal az elnök érzékeltette, hogy ha egy esetleges további 10 százalékos árcsökkentés ismét csak az ő bevételeiket sújtaná, a cég már pénzzavarba kerülne például a bérfizetések terén.

A kormányzati felvetésekkel kapcsolatos kérdésre Bernard Lüschper elárulta: az Elmű és az Émász két német tulajdonosa az 1995-ös privatizáció óta mintegy 200 milliárd forint osztalékot vont ki a társaságból. Noha a privatizációs vételár továbbra sem nyilvános, az eszközökben lekötött tőkére vetítve ez mintegy 3 százalékos megtérülés. Ennél jóval nagyobb hozamra tettek volna szert, ha a privatizációs vételárból 1995-ben például magyar államkötvényeket vásárolnak. Ugyanakkor a német befektető elkötelezett az energetika mellett, és még mindig bízik benne, hogy 30-40 éves távlatban a befektetése gyümölcsözőnek bizonyul.

Kérdésünkre, miszerint mennyit költöttek a viharkárok helyreállítására, az elnök még nem tudott pontos számot mondani, de azt három számjegyű milliós nagyságrendűre becsülte.