KKV-szektor vállalatvezetőinek háromtizede (31 százalék) nem vár változást a magyar gazdaság általános helyzetében az elkövetkező félévben, míg a romlást és javulást várok összesített aránya lényégében azonos (35, illetve 34 százalék). A helyzetet negatívan megítélők körében azonban lényegesen többen vannak (15 százaléknyian), akik jelentős romlásra számítanak, mint a gazdaság állapotának lényeges javulásában bízók (1 százalék).

Kissé kedvezőbbnek várják saját vállalkozásuk helyzetének változásáta megkérdezett vállalatvezetők, mint az országét. 37 százalékuk abban bízik, hogy a következő fél év során javulhat vállalatuk általános gazdálkodási helyzete. Negatív változásra háromtizedük számít, míg a jelenlegi helyzet fennmaradására mintegy egyharmaduk.

Legpesszimistábbnak a személyi és közösségi szolgáltatások területén működő vállalatok vezetői, és a cégek bő egynegyede arra számít, hogy általános gazdálkodási helyzetük jelentősen romlik a következő fél év során. Legnagyobb, 13 százalékos arányban a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások tartanak helyzetük jelentős romlástól és Észak-Alföldön az átlagosnál nagyobb, 47 százalékos arányban prognosztizálták, hogy nem fog megváltozni vállalatuk általános gazdasági helyzete.

Noha csak a válaszadók egytizede tart attól, hogy vállalata helyzete a következő fél év során lényegesen romlik, ennél jóval többen számolnak azzal, hogy a közeljövőben akár komoly nehézségekre is fel kell készülniük. Vállalatuk gazdálkodási területén a válaszadók fele (49 százalék) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják vállalatuk helyzetét.

A válaszadók mintegy hattizede (58 százalék) úgy látja, kapacitásuk megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. Akik eltérést látnak, azok jellemzően kapacitásfeleslegről számoltak be: minden negyedik vállalatvezető gondolja, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz, további 9 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek.

A kis- és közepes vállalkozások több, mint felének nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során - vélekedtek vezetőik. Akik mégis láttak esélyt a bővítésre, nagyobbrészt csak szerényebb mértékű, legfeljebb 5 százalékos bővülésben bíznak. 10 százalék feletti tevékenységbővülésben csak minden huszadik megkérdezett bízik. A kkv kevesebb, mint fele tervez technológiai jellegű beruházást

A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság, valamint az elégtelen belső keresletfogja vissza. A legfontosabb hátráltató tényező, a bizonytalan jövő: a vállalatvezetők 15 százaléka szerint ez ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 29 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.

A belföldi kereslet hiányához fogható mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek és a magas hitelkamatok is.

A válaszadók mintegy harmada számolt be arról, hogy vállalata jelenleg beszállítója valamelyik Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. A már jelenleg is beszállítói pozícióban lévő cégek vezetőinek 96 százaléka úgy látja, vállalata a következő 6 hónap során is megőrzi ezt a pozícióját, míg akik olyan céget vezetnek, amelyik jelenleg nem beszállítója a Magyarországra települt multinacionális vállalatok valamelyikének, azok 92 százaléka nem is gondolja, hogy ez a helyzet megváltozna a közeljövőben.

Összességében a közelmúlt változásaihoz nagyon hasonlóan látják vállalatvezetők a 2011-es év fejlemyényeit. Véleményük átlaga szerint 2010 decembere és 2011 decembere között 8,2 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, és 1,6 százalékkal értékesítési áraik.

A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenységük bővítését korlátozó, akadályozó tényezők közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Erről a válaszadók 18 százaléka mondta, hogy szinte ellehetetleníti vállalkozását, és ezzel ez a tényező megelőzte még a szintén erős visszafogó erővel rendelkező tőkehiányt (14 százalék), valamint belföldi kereslethiányt (13 százalék) is. Feltétlenül említésre méltók a cégvezetők által feleslegesnek ítélt adminisztrációs korlátozások, amelyek a vállalkozások bő egynegyedének életét nehezítik meg jelentős mértékben.