Az ingatlanlízing piacon  már 2008 utolsó negyedévében 38 százalékos visszaesést tapasztaltak 2007-es év hasonló időszakához képest. Éves szinten ugyan a növekedés két százalékos volt, ám ez az arány elenyésző a 2008. első félévére jellemző 45 százalékos, illetve a 2007-ben tapasztalt 50 százalékos piaci növekedéséhez képest. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a megkötött ingatlanlízing szerződések számában is: éves szinten 11 százalék, az utolsó negyedéveket összehasonlítva pedig 32 százalékos volt a visszaesés.

Várakozásaink szerint idén további csökkenésre lehet számítani az ingatlanlízing piacon; átlagosan 20 százalékos piacszűküléssel számolunk az új ingatlanok értékesítésénél, az ingatlanok forgalmi értékének csökkenése mintegy 10 százalékos, míg a hitelezési feltételek szigorodása a piac további 5-10 százalékos apadását okozza, miközben az elvárt önerő további növekedésével számolunk - hangsúlyozta Gazsi Júlia, a Lízingszövetség Ingatlan Bizottságának elnöke.

Amint a várakozások is jelzik, a kis-és középvállalatok nagy része a klasszikus banki termékekkel gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik, az egyedüli megoldást az ingatlan visszlízing jelentheti számukra. A kis- és középvállalkozások 60 százaléka ugyanis saját tulajdonú ingatlanban működik, jelen gazdasági körülmények között ez az egyetlen forrásbevonáshoz használható fedezetük. A visszlízinget azonban a jelenlegi, dupla illetékfizetési szabályozás miatt elenyésző számban tudják csak igénybe venni. Ha egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlanra lízingszerződést köt, először akkor kell illetéket fizetnie, amikor az ingatlan a tulajdonába kerül, másodszor pedig a futamidő végén, amikor ismét az ügyfél válik tulajdonossá.

Gazsi Júlia szerint, a dupla illetékfizetési kötelezettség megszüntetése 3 év alatt éves szinten 150-170 milliárd forint pótlólagos forrásbevonást tenne lehetővé a kkv-szektorban. Ráadásul ez 4-4,5 milliárd forint közvetlen költségvetési bevételt eredményezne a lízingcégek által külön fizetendő két százalékos vagyonszerzési illetékből.

Ebben a hitelszűke időszakban a piacon teljes bizalmatlanság uralkodik, a finanszírozás kritikusabb, mint bármikor eddig, a fejlesztések többsége leáll, a tartósan tíz százalék körüli kamatkörnyezet visszafogja a beruházási kedvet és mindez akár csődökre, felszámolásokra és kényszerértékesítésekre kényszerítheti a kis- és középvállalkozásokat. A kkv-k számára nehézséget okozhat a komolyabb pénzügyi tervezés, nem tudják bemutatni üzleti terveiket a finanszírozó számára, a gyakran egyszemélyes irányítás alatt álló cégek működése nem hatékony, ezért nem jutnak forráshoz.

A megváltozott piaci körülményekre a lízingcégek úgy reagálnak, hogy lelassul a lízing egyik fontos előnyeként számon tartott gyors elbírálás és a rugalmas ügyintézés, hosszabbodik a bevizsgálási idő. Több információt kérnek a lízingbevevőről, nagyobb fedezetet, valamint leértékelik a finanszírozott eszközöket.

A visszlízinget érintő szabályozás módosítása hiányában a kis- és középvállalkozások döntő többsége nehezen vagy egyáltalán nem lesz finanszírozható ebben a forrásszűke időszakban.