Kevesebben járnak tilosban M. Schmidt János / Népszabadság

Háttérbeszélgetéseken a piacon meghatározó részesedéssel bíró vállalatok képviselői is úgy vélték, már érzékelhetők a javulás jelei.

A korábban szürkén vagy feketén működő piaci szereplők kezdik tevékenységüket eltolni a legális piac felé, ám ezt egyelőre egyik megkérdezett sem akarta számszerűsíteni. Éder Tamás annyit jegyzett meg, hogy a piaci szereplők jelzései pozitívak, és várakozásaik is azok, de az áfacsökkentés bevezetése óta egyszerűen nem telt el elég idő ahhoz, hogy egyértelmű képet lehessen alkotni a hatásokról. Nem látszik még tisztán, hogy a csalók hány százaléka lépett, s ha lépett, akkor melyik irányba: specializálta tevékenységét például a tőkehúsokra, vagy elhagyva az ágazatot máshol folytatja az ipart.

Menczel Lászlóné hasonlóan vélekedett: a kezdeti tapasztalatok biztatóak. Igyekezett viszont gyorsan hozzátenni, hogy a több hírben is megjelenttel ellentétben az élő és a fél sertés áfacsökkentésének nincs köze a fogyasztói árakhoz. Ezt a intézkedést azért hozták meg a jogalkotók, hogy a húsiparban a feketegazdaság káros hatásait, amelyek kezdtek ijesztő mértéket ölteni, visszaszorítsák. Az alacsonyabb áfa egyszerűen kisebb hozamot jelent, hiszen nem 27, hanem mindössze 5 százalék az elcsalható rész.

Mindketten kiemelték: azért sem lehet még egyértelmű mérleget vonni, mert a helyzet értékelését több körülmény is nehezíti. Az egyik, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése Litvániában és Lengyelországban érdemi piaci zavart okozott az Európai Unióban. Ennek negatív hatása Magyarországon is érezhető, bár annak, hogy Oroszország január végétől megtiltotta az unió tagországaiból érkező szállítmányok importját, inkább kereskedelempolitikai, semmint szakmai oka van. Ami különösen fájó lehet, hogy nem látszik a gyors megoldás lehetősége – magyarázta a hússzövetség elnöke. Brüsszel egyébként a napokban jelezte is, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul a panaszával.

A tisztánlátást nehezítő másik körülmény a Vht titkára szerint a szezon: a karácsony utáni időszak, vagyis a január és a február rendszerint a leggyengébb hónap az ágazatban. Ugyanakkor az örömteli, hogy az első negyedéves visszajelzések alapján a vágóhidak a kisebb termelőket is keresik már, ez arra utal, hogy valami tisztulás csak érezhető. Kedvező fejleményként beszélt Menczel Lászlóné arról is: miután az áfacsökkentés miatt a vágóhidaknál nagyjából ötödével több pénz marad, ezért a tenyésztőknek is könnyebben tudnak fizetni, vagyis a tapasztalatok szerint csökkent a vágóhidak fizetési határideje.

Összességében az áfacsökkentés hatásainak értékelésével meg kell várni a második fél évet, akkorra jöhet össze annyi megalapozott adat, hogy egyértelmű tendenciákat lehessen megállapítani. Ha az eredmények biztatóak lesznek, akkor a további előrelépés érdekében – a költségvetés teherbíró képességének megfelelően – érdemes lenne kiterjeszteni az áfacsökkentést más termékekre, esetleg az egész termékpályára. Ami a piaci folyamatokat illeti, Éder Tamás megjegyezte, hogy az elmúlt év második felében a hús és hústermékek iránti kereslet már növekedett, a teljes 2013-as évet vizsgálva viszont még csökkenésről lehet beszélni.

Ez tükröződik a vágások számában is, hiszen tavaly 2,2 százalékkal kevesebb sertést vágtak az országban, mint az azt megelőző évben, amikor 3,75 millió állat került a vágóhidakra. (Korábban, 2010–2013 között a levágott sertések száma 20 százalékkal csökkent, az állomány hét százalékkal fogyott.) Ezzel együtt a második félévi tendencia bizakodásra ad okot: ha a dinamika fennmarad, reménykeltő lehet az ágazat szereplői számára. Bíznak benne, hogy az utóbbi időben jelzett, reálbér-növekedés generálta fogyasztásbővülés itt is megjelenik, s ez is segít stabilizálni a vertikum helyzetét.