Persze az is segített, hogy 2011-ben – azóta is bíróságok előtt vitatott módszerekkel – a kormány kitúrta a piacról a korábbi egyeduralkodó, zömében francia tulajdonosi hátterű utalványforgalmazókat, s helyettesítésüket a SZÉP-kártyakonstrukció megalkotásával oldotta meg. Mellette pedig létrehozta az Erzsébet-utalványt, amelyet azonban hónapokon át nem lehetett beszerezni, illetve az elfogadóhelyekkel való szerződéskötések sem mentek zökkenőmentesen. Vagyis a SZÉP-kártya tetemes előnnyel indult az újjáformált terepen. S mivel az OTP fél évvel a többi szereplő előtt tudott színre lépni – az MKB és a K&H bocsát még ki ilyen kártyát –, ezért a legnagyobb szeletet ki is tudta hasítani a tortából, s a jelek szerint a részesedését meg is tudja őrizni.

Kávé és kártya. Ezek nélkül nincs cafeteria Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

2014-ben több mint 12 százalékkal emelkedett az OTP SZÉP-kártya-birtokosok száma, a 2011-es indulása óta minden évben több tízmilliárd forintot költöttek el a kártyabirtokosok – mondta el Gál Tamás, az OTP Bank cafeteriaszolgáltatási vezetője. A jövőt illetően szintén bizakodó a szakember, ami nem véletlen, hiszen 2015-től a kártyás feltöltések továbbra is kedvező adózás mellett adhatók a munkavállalók számára – magyarázta.

Persze a valódi ok nem pusztán az, hogy az idén nem változik a kártyafeltöltés után fizetendő adó, hanem az, hogy sok más esetben igen, s ez egyértelmű emelést jelent. Évi 200 ezer forintig nem változik ugyanis az adózási szabály – ez 36 százalék adó megfizetését jelenti –, ám e fölött 450 ezer forintig csak akkor lehet ezt a kulcsot tartani, ha a munkáltató SZÉP-kártyát tölt fel. Minden más juttatás után, legyen az iskolakezdési támogatás, bérlet vagy önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, 52 százalék lesz az adó.

Az évi 200 ezer forint havi 16,6 ezer forintot jelent, amit lényegében egy BKK-bérlet és 6-7 ezer forint Erzsébet-utalvány ki is merít. Vagyis azok a juttatások, amelyek eddig a „ha még jut, akkor ezt is kihasználom” kategóriájába tartoztak, 2015-ben hátrányba kerülnek. Ennek legnagyobb vesztesei a nyugdíj- és az egészségpénztárak lesznek.