Elsőként hozott létre mű hamufelhőt az EasyJet, az Airbus és a Nicarnia Aviation, hogy a közösen fejlesztett AVOID szenzorukat repülés közben bevessék. A hamudetektor tesztje sikeresnek bizonyult: 60 km távolságról is észlelte az 2010-es izlandi vulkáni hamufelhő másolatát. A technológiát 2014 végén már saját flottáján is használná az EasyJet, arra az esetre, ha megismétlődne egy olyan heves vulkánkitörés, mint amilyen az Eyjafjallajökull esetében történt. Akkor, április 23–26. között, Európa minden repülőterét lezárták hosszabb-rövidebb időre, mert a hamufelhő a repülési magasságon gomolygott Európa felett.

Mivel az izlandi vulkán kitörésekor a lávát a jég idejekorán lehűtötte, az tele volt olyan részecskével, amelyek az üveghez hasonlíthatók. Abban is, hogy képesek megolvadni, s megragadni szilárd tárgyakon. Ezért veszélyes a repülésre is a vulkáni hamufelhő. A sugárhajtómű belsejében megolvadva eltömítheti a légáramot, ami csökkenti a teljesítményt. A turbinalapátokra ragadva pedig teljesen képes tönkretenni a több millió dollárt érő berendezéseket – ennél persze nyilván nagyobb baj, hogy működő hajtóművek nélkül az utasszállítók sorsa megpecsételődik. 

A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) becslése szerint átlagosan naponta 130 millió font – mintegy negyvenmilliárd forint – volt a légitársaságok vesztesége a légtérzár minden egyes napján, az iparág teljes vesztesége pedig elérte az 1,7 milliárd dollárt. A repülőterek vesztesége elérte a 80 millió fontot, több mint százezer járatot töröltek.

Az Easyjet, mint költségérzékeny fapados már akkor is a légtérzár ellen volt, mondván, sok területen fölöslegesen volt érvényben légtérzár. Ezért olyan detektor fejlesztésébe fogtak, amely képes jelezni a légkörben jelen lévő hamufelhőt, megadva a lehetőséget a pilótáknak, hogy kikerüljék azt. Most tesztelendő a berendezést, az Easyjet egy tonna izlandi hamut szórt szét a Vizcayai-öböl felett, hogy a 2010-es Eyjafjallajökull vulkán kitörése okozta légtéri állapotot rekonstruálják. Az 1000 kg hamut a Reykjavik Earth Institute munkatársai gyűjtötték az Eyjafjallajökull vulkán kitörését követően.

A 600 és 800 láb magasságban elhelyezkedő 2,8 km hosszúságú mű hamufelhő kezdetben szabad szemmel is látható volt, de gyorsan eloszlott, nehezítve ezzel a felismerését. A tesztelés során egy kisebb géppel a felhőbe repülve megmérték annak koncentrációját, majd egy AVOID detektorral felszerelt Airbus A340-300-as géppel a hamufelhő felé vették az irányt, amely már 60 km távolságról észlelte a veszélyt a légtérben.

A Nicarnia Aviation későbbi kimutatása szerint a légi közlekedés 6 napos szüneteltetése a hamufelhő detektálásával 98 százalékkal (3 órára) csökkenthető lett volna. Izland két legaktívabb vulkánja, a Hekla és Katla kitörése bármikor bekövetkezhet a Reykjavik Earth Institute munkatársai szerint.