Évi 444 milliárd forintot lyukat ütött a büdzsén az Orbán-kormány által bevezetett 16 százalékos egységes személyijövedelemadó-kulcs és tovább mélyítette az egyes társadalmi rétegek közötti jövedelmi szakadékot. Az adómegtakarítás háromnegyede ugyanis a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgároknál csapódott le, az ő nettó jövedelmüket gyarapította – ezt a Pénzügyi Szemlében frissen megjelent tanulmány állípítja meg, amelyet Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója jegyez. A tanulmány innen tölthető le.

Ők a 2011-es szja-bevallásokat tartalmazó adatbázisban merültek el arra keresve a választ, hogy az elmúlt három év mely társadalmi csoportok számára hozta el az adózási kánaánt és kik lettek a vesztesek, továbbá azt nézték meg, hogy a költségvetésre milyen nyomást gyakorolt a rengetegszer bírált adókiengedés.

Megállapításuk szerint a minimálbér környékén keresők adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra nőtt, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra csökkent.

Az adóváltoztatások nyerteseinek aránya mindössze 20 százalék körül mozog az alsó négy jövedelmi tizedben, a következő négy jövedelmi tizedben pedig 30-35 százalék – idéz a tanulmányból az Index.A nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék.

Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte.