A hivatalosan tudományos céllal, április közepétől június elejéig a Csendes-óceán északnyugati részén folytatott halászat sikertelenségéért az ügynökség a rossz időjárást okolta. A japán bálnavadászflotta az idei téli halászati szezon után is rekordalacsony fogással tért vissza a szigetországba a déli sarkkör vizeiről, ahol idén 103 csukabálnát fogtak a tavalyi 266 után. Akkor a japán kormány környezetvédők "megbocsáthatatlan szabotázsainak" tulajdonította a csekély zsákmányt, miután a Sea Sepherd radikális zöldszervezet aktivistái több alkalommal akadályozták a bálnavadászok munkáját.

Japánt folyamatosan heves bírálatok érik bálnavadászati programja miatt környezetvédők és kormányok részéről, az ügyben a hágai Nemzetközi Bíróság előtt is eljárás folyik. Tokió az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratórium egyik kiskapuját kihasználva azt állítja, hogy tudományos kutatási céllal folytatja a halászatot, és csak a tanulmányokhoz fel nem használt bálnahús kerül kereskedelmi forgalomba.

A japán flotta a korábbi években gyakran ezer bálnát is elejtett, az elmúlt években azonban a veszteséges program fenntartásának nehézségei és a Sea Sepherd akciói miatt folyamatosan csökkent a fogás.