Váratlan siker: Egy felett a GDP
Ahogy az a GDP-összetevők részeredményeiből már előre látható volt, a magyar gazdaság a papírformának megfelelően 1,1 százalékosra hozta a tavalyi évét, azaz a GDP ennyit nőtt a recesszióban töltött 2012-es évhez képest. Ezt azért fontos megemlíteni, hogy a viszonyítási alappal tisztában legyenek az adatok értelmezői. A gazdaság a mostani eredményével ugyanis még mindig a 2008-as, tehát a Gyurcsány-korszak szintje alatt teljesít, ami különösen pikánssá tesz minden összehasonlítást.
A negyedévről negyedévre számított növekedést tekintve 2013 első trimeszterében még 0,1 százalékos visszaesést mért a KSH, a második negyedévet viszont már 0,3, a harmadikat 0,8 százalékos növekedés jellemezte, míg most a negyedik negyedévről alacsonyabb, 0,6 százalékos pozitív elmozdulást mutattak ki előzetesen a statisztikusok. Szakítva a hagyományokkal a KSH a részletes adatok publikálásának dátumát meg sem említi éves menetrendjében, azaz még azt sem lehet tudni, hogy a részletek a választások előtt vagy után kerülnek napvilágra.
Pedig első pillantásra a kép szépnek tűnik, kár is lenne tagadni. Az utolsó negyedévben a GDP 2,7 százalékkal volt magasabb mint a megelőző év hasonló időszakában, ilyen ütemű növekedésre pedig – amint arra a nemzetgazdasági tárca szokásos kommentárjában felhívta a figyelmet – nyolc éve nem volt példa. A válság előtti időket idézi, hogy a növekedési ütem meghaladja a 1,5 százalékos szlovák és a 0,8 százalékos cseh növekedést is.
A 2013-as 1,1 százalékos egész éves növekedésben három szektor biztosan nagy szerepet vállalt magára. Bár meglepő, első helyen mégsem az oda kívánkozó ipart kell megemlíteni, hanem a 2012-ben kriminálisan rossz évet zárt mezőgazdaságot, amely az első háromnegyedévben 21,7 százalékkal múlta felül a tavalyelőtti teljesítményét, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hosszú évek átlagában jó volt a termés. (Ez meg is látszik a terményárak mélyrepülésén.)
Ha a záró negyedév agrárteljesítményét is húsz százalék körülire értékelik a statisztikusok, akkor a tavalyi növekedés felét a mezőgazdaság számlájára lehet írni. Más kérdés, hogy a tavaly felállított mércét az idén nem lesz egyszerű átugrani.
A stafétát azonban a mezőgazdaságtól átveheti az ipar, amely tavaly szeptembertől már növekedni is képes volt, és amelynek zászlóshajója, a járműipar még a kormánynál is jobban teljesít. A szektor tavalyi 1,4 százalékos növekedése különösen elismerésre méltó, ha a gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepét tekintjük.
Még szebb lehetett volna a kép, ha az ipari termelés növekedése tartósult volna az év végén, ám ezzel éppen ellentétes folyamatot figyelhettünk meg, az előző havihoz képest október óta minden hónapban csökkent az ipari kibocsátás. Ezen 2014-ben korrigálni lehet, s várhatóan az autóipar és beszállítói vezette kétharmados koalíció képes is lesz erre.
Harmadik pozitív „GDP-beszállítóként” kell szólni az építőiparról, amely uniós támogatásból finanszírozott beruházásai révén 9,6 százalékkal teljesítette túl 2012-es évét. Az előrelépés nagyságát úgy lehetne érzékeltetni, hogy a viskóból a vályogházba költözött az ágazat, a felhőkarcoló viszont még látótávolságra sincsen.
A szolgáltatások növekedéséről sokat nem lehet tudni, a harmadik negyedévben csak olyan, minimális súlyú ágazatok tudtak átlagot meghaladóan növekedni, mint a művészet és a szórakoztatás, valamint a tudományos és műszaki tevékenység. A teljes szektor viszont stagnálásra ítéltetett.
A GDP felhasználási oldalán az export hasíthatott, a belső fogyasztás minimális növekedése mellett. A harmadik negyedévben az uniós projektek – öt év folyamatos lejtmenet után – a nulla feletti szintre tolták fel a beruházásokat, sokkal több pozitívumot nem tartogathatnak a részletes adatok sem.
Mint ismert, a kormány kettő, a jegybank 2,1 százalékos gazdasági növekedést vár 2014-től. Orbán Viktor miniszterelnök pedig már négyszázalékos GDP-bővülést helyezett kilátásba 2016-ra, bár ennek az alapjait konkrétan nem nevezte meg. 2014-re vonatkozóan a hazai elemzők két százalék vagy az alatti, a külföldiek kétszázalékos vagy a feletti értékkel kalkulálnak.
'A gazdaság köszöni, jól van'
A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van – ezzel kezdte a vártnál jobb GDP-adat kapcsán összehívott sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki az is megállapította, hogy a gazdaság minden területen jobban teljesít, mint a kormányváltást megelőzően, és ez reményei szerint így is marad a jövőben.
A 2013 záró negyedévében a KSH által előzetesen kimutatott 2,7 százalékos éves összevetésű növekedési adatra nyolc éve nem volt példa – húzta alá a miniszter, s emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisi konvergenciaprogramban még 0,7 százalékos éves GDP-bővülést tűztek ki célul, ezt ősszel korrigáltak 0,9 százalékra, s végül 1,1 százalékra jött ki az éves adat. Varga az ipart, az éptőipar és a mezőgazdaságot jelölte meg, mint átlag felett teljesítő ágazatot, emellett a szolgáltatások területén a kiskereskedelmet, a szállítást és a vendéglátást illette dicsétrettel.
A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozott, s a miniszter reményei szerint tartós marad, ennek biztosítékaként a külső konjunktúrát, az egyes ágazatok rmegrendelésállományának dinamikus növekedését jelölte meg, amelyhez a belső fogyasztás is felzárkózhat, hiszen a rezsicsökkentésekkel, a béremelésekkel a lakosságnál hagyott pénz több lesz, és az idén a gyed-extra bevezetése és a családi adókedvezmények kiterjesztése is keresletnövelő hatással jár.
A nulla százalékos inflációval kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy tartósan alacsony fogyasztói árindexszel számol a kormány, amely 4-5 hónapon belül nem változtat makrogazdasági céljain, azaz az idei növekedés marad a 2 százalékon, az infláció pedig 2,4 százalékos lesz. (Ezzel szemben a Matolcsy György vezette jegybank 2,1 százalékos növekedést és 1,3 százalékos pénzromlást vár 2014-ben, és létezik olyan külföldi elemző, aki már 2,6 százalékos GDP-bővülést vetít előre.)
Varga Mihály szólt még arról, hogy az áruforgalom rekordot döntött tavaly, a külkereskedelmi mérleg 7,3 milliárd eurós plusszal zárt, s az erős export miatt tartósan szufficites marad a mérleg. A növekedés nem hitelből táplálkozik, hanem a konjunktúrát használja ki - tette hozzá.
