Idén júniusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, szemben a májusi éves szintű 6,7 százalékos növekedéssel.

A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset júniusban 5,9 százalékkal nőtt 2010. hatodik hónapjával összehasonlítva, míg a májusi növekedés 7,5 százalékos volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júniusban a prémium, jutalom és egyéb havi külön juttatások nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkeresetek növekedési üteme 5,1 százalékra gyorsult a májusi 4,5 százalékról, míg a versenyszférában 5,2 százalékra lassult az egy hónnappal korábbi 8,1 százalékosról.

Az első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,6, nettó átlagkeresetek pedig 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt - 1,1 százalékkal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 ezer 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 ezer 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 ezer 300 forint.

Az öt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál az első félév átlagában 1 millió 843 ezren dolgoztak, 39 ezer fővel (2,2 százalékkal) többen az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférában dolgozók 732 ezer fős létszáma 36 ezer fővel (4,7 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti, 13 ezer fős létszáma júniusra 78 ezerre nőtt. Így a félév alatt átlagosan csaknem 52 ezren voltak közfoglalkoztatottak. 73 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közfoglalkoztatás nélküli 680 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január-júniusi adattal.

A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 678 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január-júniusban.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (480 ezer 200 forint), mivel jelentős, 6,8 százalékos növekedést ért el.

Ezt az információ és kommunikáció (394 ezer 900 forint - 5,2 százalékos növekedéssel), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (371 ezer 200 forint - 5,63 százalékos emelkedéssel).

A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 ezer 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 ezer 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottaknak 2011-ben havonta kompenzációt fizettek az adó- és járulékváltozások ellentételezésére: január-júniusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak mintegy 43 százaléka átlagosan 5 ezer 300 forint juttatást kapott ezen a címen. Így a szféra kompenzációval együttesen számított keresete az előző évi szinten maradt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 ezer 300 forint volt, ami átlagosan 5,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 2,2 százalékkal 98 ezer 900 forintra, a szellemi foglalkozásúaké 6,4 százalékkal 182 ezer 600 forintra emelkedett egy év alatt.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a most közölt foglalkoztatási adatok a magyar gazdaság növekedésének lassulását tükrözik.

Szerintük a beinduló közfoglalkoztatás ellenére sem várható érdemi javulás a foglalkoztatottságban a versenyszférában egyre lassuló a munkaerő-piaci bővülés miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ugyanakkor hangsúlyozza: az ipari termelésben tapasztalható visszaesés, illetve a gazdasági növekedés lendületvesztése nem éreztette hatását a foglalkoztatottsági adatokon.

A KSH adatai szerint a versenyszférában 18 ezerrel többen, a költségvetési szektorban 33 ezerrel kevesebben dolgoztak júniusban, mint egy évvel azelőtt. Így - amint azt az NGM elismeri - a költségvetési szféra alkalmazotti létszámában bekövetkezett visszaesést csak részben tudta ellensúlyozni a versenyszférában tapaszalt létszámbővülés.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője összegzésében kifejti: a várakozásokhoz közeli mértékben nőttek a bruttó bérek júniusban az előző évihez képest, kissé lassulva az előző hónapban mért növekedéssel összehasonlítva, amit a májusi több munkanap okozott.

A személyijövedelemadó (szja)-változásoknak köszönhetően a nettó bérek 5,9 százalékkal nőttek, így a reálbér növekedés legalább 2,3 százalék volt, hiszen a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbérnövekedés nagyobb lehetett.

Az NGM is hangsúlyozza: a bruttó havi átlagkeresetek emelkedése a kedvező szja-változásokat figyelembe véve átlagosan 5,9 százalékos nettó keresetemelkedést jelent, ez azonban statisztikailag nem veszi figyelembe a családi adókedvezmények további pozitív hatását.

Suppan Gergely kifejtette: a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 5,1 százalékra gyorsult az előző havi 4,4 százalékról, ami elvileg növekvő béroldali nyomásra utalhat. Mivel azonban a versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése egy százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedési ütemről, a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető. A foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a csalódást keltő második negyedéves bruttóhazaitermék (GDP) -adatokat is.

Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat Suppan Gergely szerint. Azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatokban továbbra sem várható a munkaerőkereslet növekedése.

Az év hátralevő részében a júniusihoz hasonló bérdinamikára lehet számítani, ami az infláció csökkenése miatt gyorsuló reálbérnövekedést eredményez - mutatott rá az elemző. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek emelkedő terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt - fűzte hozzá a szakértő.

Fazekas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője az MTI-nek elmondta: a statisztikából jól látszik, hogy az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásaként észrevehető növekedésnek indult a közfoglalkoztatottak létszáma. Ugyanakkor a nemzetgazdaság egészében alkalmazásban állók létszáma júniusban minimálisan (10 500 fővel) csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH adatai szerint a közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti, 13 ezer fős létszáma júniusra 78 ezerre nőtt.

Az elemző szerint egyelőre nem lehet látni, hogy jelentősen növekedne a foglalkoztatotti létszám Magyarországon. Kifejtette: ha a közfoglalkoztatási rendszer a terveknek megfelelő előrehaladást mutat, az javíthatja a statisztikát, de a magyar gazdaság "stagnálásközeli" kilátásai nem támasztják alá, hogy a közmunkán kívüli foglalkoztatás érdemben növekedjen.

Az ilyen irányú munkaerő-piaci kilátások semlegesen hatnak a monetáris politikai kilátásokra. És bár a jegybank figyeli a bérstatisztikát, az inflációs mutatók mellett jelenleg inkább a globális piaci hangulat, az általános kockázatvállalási hajlandóság a meghatározó a kamatpolitikában.