A vasárnap éjjel bejelentett ügylet keretében 42,9 milliárd dollárt fizetnek készpénzben és részvényben az ír cég tulajdonosainak. Az ajánlat 29 százalékos prémiumot tartalmaz a Covidien pénteki tőzsdei záróárához képest.

Omar Ishrak, a Medtronic elnök-vezérigazgatója közleményében arról biztosította az íreket, hogy érdemes csatlakozni hozzájuk, mert ketten együtt több helyre juthatnak el, több ügyfelet érhetnek el. A szakmai előnyök mellett adózási érvek is a felvásárlás mellett szólnak: a Medtronic azzal, hogy Írországba teszi át hivatalos székhelyét, évi 850 millió dollárral rövidíti majd meg az amerikai adóhivatalt, s rajta keresztül a költségvetést.

Adózási szempontból a legkedvezőbb megoldást Írország nyújtja az amerikaiak számára, ott 12,5 százalékos a társasági adó, szemben a brit 21 százalékkal, és messze alatta marad a tengerentúli 35 százalékos, immár elrettentően magasnak tartott adókulcsnak. Persze a Covidient sem lehet tradicionális ír vállalkozásként emlegetni, hiszen a cég öt évvel ezelőtt még Massachusetts államban volt bejegyezve, akkor vitték át székhelyüket a zöld szigetre.

Az adóoptimalizáció ezen lehetőségével elsősorban gyógyszeripari nagyvállalatok élnek (de ne feledkezzünk meg a technológiai ipar olyan reprezentánsáról se, mint az Apple), náluk a bevétel döntő hányada Amerikán kívülről származik. Az amerikai vállalatok exodusa miatt már a washingtoni kongresszus is aggódik, több szenátor élesen kritizálta a nyilvánvaló adóelkerülési szándékkal indokolt költözéseket, amelyek következtében súlyos dollármilliárdoktól esik el az amerikai költségvetés.

Az Apple is jobbára külföldön „állomásoztatja” pénzügyi forrásait, s amikor a hazafiatlan magatartás bélyegét sütik rá, vezetői azzal magyarázkodnak, hogy még így is ők az Egyesült Államok legnagyobb vállalati adófizetői. Amúgy pedig az adó terhelés kirívóan magas, nem javít a versenyképességükön, emiatt kényszerülnek különféle – egyébként legális – machinációkra. A Medtronic is érzi, hogy a menekülés erkölcsileg valahol támad ható, ezért közleményében sietett leszögezni, hogy a kutatásfejlesztési részleg Amerikában marad, mi több, a következő tíz évben tízmilliárd dollár pluszforrást bocsátanak a rendelkezésére.

Persze nem minden felvásárlási kísérlet jár sikerrel: az amerikai Pfizer gyógyszergyártó például hiába kínált májusban majd 70 milliárd fontot a brit–svéd AstraZenecáért, utóbbi ellenállása miatt meghiúsult a világ legnagyobb gyógyszeripari cégének létrehozása. Ott is adózási szempontok domináltak, bár kétségtelen, hogy szakmai érveket is fel lehetett sorakoztatni a fúzió mellett.