A globális pénzügyi válság felhívó jel Európa számára a pénzügyi együttműködés erősítésére - mondta Belka, aki 2004 és 2005 között lengyel miniszterelnök volt, november 1-je óta irányítja az IMF európai ügyeit. A közép-kelet-európai országok sikeres gazdasági reformokat hajtottak végre és legtöbbjük sokoldalú, rugalmas gazdaságot hozott létre - mondta.

A szakember reményét fejezte ki, hogy a válság nyomán nemcsak a pénzügyi együttműködés fog erősödni Európában, hanem olyan hosszú távú gondok kezelése is előtérbe kerül, mint az öregedő népesség jelentette pénzügyi teher, valamint a termelékenység javítása. Nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi krízis nyomán olyan  politikai lendület keletkezik, amely a normális időkben lehetetlennek tűnő mélyebb reformok előtt nyitja meg az utat.

Az osztályvezető értékelése szerint az IMF és több más globális  pénzügyi intézmény nem tudott megfelelő figyelmeztetést adni a  nemzetközi pénzügyi leépülésről. Mint mondta, annak ellenére, hogy a  Valutaalap kiadott figyelmeztetéseket a globális gazdasági helyzetre  és külön az egyes országokra vonatkozólag is, ezeket vagy nem vették  komolyan, vagy nem voltak elég hangosak.

James Morsink, az IMF magyar missziójának vezetője a pénzintézet honlapján közzétett interjúban úgy értékelte, hogy Magyarországon a pénzügyi piacok stabilizálódtak múlt november óta, amikor a Valutaalap jóváhagyta a 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet. Azonban  még hosszú út előtt áll az ország - mondta.

Értékelése szerint a pénzügyi piacok stabilizálódása azt jelzi, hogy az IMF-hitelprogram működik. Becslése szerint a Valutaalap által támogatott program további végrehajtásával, és a globális gazdaság helyzetének fordulatával Magyarország 2010-ben tartós növekedési pályára állhat - mondta.

Morsink kitért arra, hogy nincsen semmilyen titkos, publikálatlan egyezmény Magyarország és az IMF között, és az a híresztelés sem igaz, hogy az ország a szokásosnál nagyobb kamatot fizet a hitelért, az IMF minden hitelfelvevő országnak azonos nagyságú kamatot számol fel.