Nem ért egyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara azzal a brókercsődök generálta jogszabály-módosítással, amely a könyvvizsgálókat is felelőssé tenné hasonló csalásokban. Az aláírásra váró törvény szerint az okozott károkért a cégvezetés, az alkalmazottak, a könyvvizsgálók is saját vagyonukkal felelnének. Ez egy könyvvizsgáló esetében azért is tökéletesen értelmetlen, mert vagyona valójában bizonyosan tisztességes és leadózott munkából származik, amit egyszerűen nem lehet semmilyen hivatkozási alappal lefoglalni.

A Kamara nem indított vizsgálatot sem a Quaestor, sem a Buda-Cash (és Hungária) könyvvizsgálójával szemben, egy közfelügyeleti ellenőrzés azonban megindult. Ennek mostanában lesz vége, de az eredménye így sem lesz nyilvános. A kamara elnöke szerint legfeljebb a megfelelő felkészültséget illetően lehetnek kifogások, a könyvvizsgálók maguk magas presztízst képviselnek a szakmában, feddhetetlenek s letett esküjük is komoly felelősségvállalásra készteti őket. 

A kamara 17 éve alatt még egyetlen könyvvizsgálót sem gyanúsítottak meg azzal, hogy szándékosan titkolt volna el információkat, közreműködött volna csalásban. Egyetlen ilyen eset sem került bíróság vagy nyomozó hatóság elé – ilyen esetben automatikus lenne a büntetőfeljelentés. A minőségbiztosítás keretében a minősítésben részt vevő könyvvizsgálók kevesebb mint öt százaléka teljesített rosszul, emellett az eljárások és fegyelmik 80 százaléka abból adódott, hogy a könyvvizsgáló nem szedte össze az éves kötelező képzési kreditet, vagy elfelejtett tagdíjat utalni.

Az igaz ugyanakkor, hogy szerencsésebb, ha egy nagyobb cég bonyolultabb ügyeit inkább nagyobb cégek végzik. Nem feltétlenül a Big 4, összesen több tucat nagyobb könyvvizsgáló cég működik az országban. Abban nincs semmi rendkívüli, hogy egy könyvvizsgáló több brókercégnek is dolgozik, sőt mivel elég szűk ez a terület, inkább tipikusnak mondható. A törvények egyébként nagyon szigorúan szabályozzák, hogy egy könyvvizsgáló hány pénzügyi vállalkozást vihet egyszerre, sőt az is szabályozva van, hogy egy alapkezelőn belül hány alapot vizsgálhat legfeljebb egy személy.

A könyvvizsgálók nem szupermenek, viszonylag szűk az a tér, amelyben mozoghatnak. Szerepük lényegében az, hogy a tulajdonos megbízására felügyeljék a menedzsmentet. Az persze nem könnyíti meg mindig a munkát, ha a tulajdonos ugyanaz, mint a cégvezető. Az esetek többségében ugyanakkor meg lehet győzni a cégvezetést arról, hogy megfelelő módon járjon el, mert az sokkal jobb összességében, mint várni az adóhatóság ellenőrzését és bírságát. A statisztikák azt mutatják, hogy azok a cégek, amelyek árbevételük alapján már könyvvizsgálatra kötelezettek, sokkal jobb mutatókkal bírnak, mint azok, amelyek épp a szint alatt vannak. Több adót fizetnek, hatékonyabban működnek. Ez azt mutatja, hogy jelentős és komoly fehérítő hatása van a könyvvizsgáló jelenlétének és munkájának. Abban is látszik ez, hogy ez az eltérés a könyvvizsgálatra kötelezett és az egy szinttel kisebb cégek között mindig megvolt. Akkor is, amikor 100, akkor is, amikor 300 millió forint felett kellett kötelezően könyvvizsgálót fogadni.

Persze egy átlag stikliző közepes vállalkozást nem lehet összehasonlítani azzal a vállalattal, amely szánt szándékkal csal. A könyvvizsgálónak egy pénzügyi vállalkozás esetében kötelessége jelenteni a furcsaságokat és gyanús információkat az MNB számára. Lapunk kérdésére a jegybank azt válaszolta: az elmúlt években kis bankokkal kapcsolatban érkeztek jelzések, de az érintett brókercégekkel – sőt akármelyik brókercéggel – kapcsolatos negatív információ nem érkezett.

Amin esetleg javítani lehetne a kamara szerint, az az informatikai rendszerek kötelező auditálása lenne. A csalások ugyanis, nagyon úgy tűnik, ezen múltak, illetve a megfelelő it-háttér miatt nem derültek ki. Ha ezek a rendszerek átláthatók lennének, és ide be lehetne tekinteni akár távoli eléréssel, az újabb biztonsági tényezőt jelentene. Hazudni és csalni persze még így is lehet.