Ingatlanpiac: ez még nem a lejtő alja
Az ingatlanpiaci változások mértékét és irányát jelző Ecostat ingatlanbarométer indexe az idei első negyedévben 7,14 százalékponttal, 34,64 százalékra csökkent a tavalyi negyedik negyedévi ugyancsak alacsony értékhez viszonyítva. A legnagyobb, 13 százalékos visszaesést az ingatlan-beruházók jelezték, akik mind a lakosságtól, mind a nem lakossági megrendelőktől továbbra is csökkenő számú ingatlan építését várják. Növekedésre csupán a szállodaiparban és a bevásárlóközpontok építésénél számítanak, de itt is inkább csak a már elkezdett projektek befejezése várható.
Szintén jelentős, 11,45 százalékos visszaesést mutat az ingatlan-forgalmazók indexe, akik az új lakások, a használt házak, az üdülők, a nyaralók, valamint az irodaházak és a kiskereskedelmi egységek építésére alkalmas telkek piacán prognosztizáltak jelentős kereslet-csökkenést. A legkelendőbbek valószínűleg az 55 négyzetméteresnél kisebb lakások lesznek. Az értékesítés mellett valószínűleg visszaesik majd a bérlési hajlandóság is, erre elsősorban a külföldi befektetők körében lehet számítani. Ami a lakosságot illeti, továbbra is erősen érzékelteti hatását a kialakult bizonytalan gazdasági helyzet: a szegmens konjunktúra indexe az idei első negyedévben további 5,8 százalékpontot esett és az így elért 34,8 százalékkal kilencéves mélypontjára zuhant.
A fizetőképes kereslet csökkenése, a szigorúbb hitelfeltételek, a magasabb deviza és forintkamatok miatt az elkövetkezendő időszakban vélhetőleg tovább apad majd a családok hitelfelvételi kedve és várhatóan visszaesik majd az új, a használt lakások építése, vásárlása, valamint az üdülők, nyaralók, vagy ezek építésére alkalmas telkek vétele. Az új ingatlanok piacán elsősorban a házak és a lakások körében lehet csökkenő keresletre számítani, az egyedi, igényes lakóingatlanok iránt azonban továbbra is lesz érdeklődő. A használt lakások közül a nagy és jó beosztású ingatlanok kereslete valószínűleg stagnálni fog, árnövekedéssel csupán néhány kiemelten jó fekvésű, egyedi tervezésű ingatlannál lehet számolni.
Szintén negatív várakozásokat fogalmaztak meg az önkormányzatok, ők a következő hat hónapban az előző félévinél kevesebb beruházást, valamint minimális felújítást és közműfejlesztést ütemeznek. A vállalatok ingatlanfejlesztési-indexe 2,8 százalékkal maradt el az előző negyedévben mért 32,7 százalékos értéktől és érdemi változás középtávon sem várható.
Ami az árak alakulását illeti, az ingatlanpiac szereplői a legnagyobb drágulásra az építőanyagoknál és az építési-szerelési tevékenységeknél számítanak, míg a munkaerő-költségek és a tervezési díjak valószínűleg alig nőnek majd. Az ingatlanok kínálati árának változásával kapcsolatban a megkérdezettek többsége pesszimista állásponton volt, az ingatlan-forgalmazók például átlagosan 5,3 és 15,8 százalék közötti csökkenést is elképzelhetőnek tartanak. Az új építésű lakások árnövekedése ennek ellenére valószínűleg meghaladja majd az infláció mértékét, a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára viszont nem, vagy csak kis mértékben emelkedik. A közepes és főként a közepesnél alacsonyabb minőségű ingatlanoknál árcsökkenés várható. A bérlakások piacán a kínálat bővülésére és a bérleti díjak kismértékű emelkedésére lehet számítani.
