Erősen visszafogta a kelet-európai országok idei növekedésére vonatkozó várakozásait az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb növekedési előrejelzésében: a korábbi 2,5 százalék helyett már csak átlagosan 0,1 százalékos GDP-többletet vár a térségben.

Magyarországon két százalékos GDP-csökkenést valószínűsít erre az évre, és a hazai össztermék csökkenését várja Ukrajnában, a balti államokban és Törökországban is. - Az EBRD működési területének országai a világgazdasági lassulás teljes hatását érzik, főleg, mert a térség számtalan szállal kötődik a világgazdasághoz - mondta a bank fő közgazdásza, Erik Berglof. Úgy vélte, javulás jövő év elejétől várható, persze - tette hozzá - sok függ a világgazdasági klíma alakulásától.

Tavaly tavasszal, amikor még csak az Egyesült Államokból indult pénzügyi piaci válság érződött a nyugati világban, a legtöbb elemző még ellenkező véleményen volt: úgy vélték, a közép- és kelet-európai országok éppen azért úszhatják meg a válságot, mert pénzügyi rendszerük viszonylag fejletlen, kevéssé fonódott össze a nyugati pénzügyi rendszerekkel és technikákkal, a keleti pénzintézetek nem fektettek be azokba a származékos értékpapírokba, amelyek a válság lavináját elindították. A pénzügyi válság okozta világgazdasági visszaesés azonban megváltoztatta a körülményeket.

A közép- és kelet-európai országok gazdasági növekedése erősen függ a nyugat-európai exportlehetőségektől, a volt szovjet köztársaságok egy részét pedig az általuk exportált energiahordozók és nyersanyagok árcsökkenése sújtja, írták az EBRD elemzői. A szakemberek szerint döntő fontosságú lesz a nyugat-európai bankok viselkedése is, hiszen ezek kezében van a kelet-európai bankrendszer jelentős része. A londoni nemzetközi pénzintézet szerint azon országok gazdasági növekedése maradhat gyors, amelyeknek nincsenek szoros kereskedelmi kapcsolataik a fejlett világgal: Türkmenisztáné, Tádzsikisztáné, Üzbegisztáné, Mongóliáé.