Marek Belka, aki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idei közgyűlésének hivatalos nyitányát megelőző üzleti fórum főszónoka volt. A bank londoni székhelyén tartott előadásában kijelentette: a külföldi megtakarítások bizonyos formáit továbbra is biztonságosan be lehet vonni növekedésösztönző forrásként "korlátozott mértékben" - Belka idesorolta az EU-tól és más nemzetközi közintézményektől származó juttatásokat -, ám a növekedés finanszírozásának legbiztonságosabb forrását a hazai magánmegtakarítások jelentik.

A lengyel jegybank elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: a modern piacgazdaságban, "legalábbis annak tankönyvi mintaváltozatában" a pénzügyi közvetítő intézmények hatékonyan mozgósítják és terítik e megtakarításokat, ám a mostani válság nyomán "nehéz fenntartások nélkül elfogadni ezt a nézetet".

Belka szerint a válság egyik fő tanulsága inkább az, hogy a határokon átnyúló, bankok által közvetített tőkemozgások "széttartó eredményeket" produkálhatnak. Ha e tőkemozgások a termelőtevékenységhez szükséges tőkét gyarapítják, "az rendben van", ám a tőkeáramlások súlyos kockázatokat is teremthetnek, ha a fogyasztáshoz és a devizaalapú ingatlanhitelek kiáramlásához szolgáltatnak hajtóerőt - mondta a pénteki londoni EBRD-rendezvényen a lengyel központi bank elnöke.

Marek Belka szerint e tőkemozgások kezelésére nem alkalmazhatók tőkekorlátozások az EU-tagállamok esetében, ezért fontos a belső, saját tőkepiacok és a hazai finanszírozási források fejlesztése.

A lengyel bankvezető ennek szükségességét azzal az érvvel is illusztrálta, hogy a változatlanul ingatag nemzetközi pénzügyi helyzetben a bankok igen erőteljesen törekszenek a mérlegalkalmazkodásra, vagyis a hitelforrásokat is szűkítő eszközleépítésre. Ez a folyamat Belka szerint azokban az országokban jelent potenciálisan nagyobb veszélyt, amelyekben magas a külföldi bankok piaci részaránya, különösen akkor, ha a helyi bankok üzleti modellje erősen függ a tulajdonosi devizafinanszírozástól. Ezekben az országokban ugyanis a mérlegalkalmazkodás - vagyis a "deleveraging" folyamata - a helyi bankrendszer és az általa támogatni hivatott szélesebb nemzetgazdaság fejlődését is akadályozza.

Belka szerint a másik, ehhez kapcsolódó veszély az egyes tulajdonos bankok "részrehajlása" saját anyaországuk iránt, vagyis az, ha a nemzetközi bankcsoportok elsősorban a hazai piacukon kívüli tevékenységüket építik le. Az anyabankok helyzetének javítását nem lenne szabad úgy végrehajtani, hogy az károkat okozzon a fogadó országok gazdaságában - mondta a lengyel jegybanki vezető a pénteki EBRD-rendezvényen.

Ugyanezt a problémát vetette fel előző nap, hasonló megközelítésű londoni előadásában Simor András is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki az EBRD-közgyűlés egyik előrendezvényén szólalt fel, kijelentette: a tulajdonos bankok, amikor arra kényszerülnek, hogy megszabaduljanak eszközeiktől vagy csökkentsék a hitelezést, sokszor rangsorolják az eszközöket, hogy eldöntsék, melyiktől szabaduljanak meg először. A külföldi eszközök, így a közép-kelet-európai leánybankokban lévő eszközök is "viszonylag előkelő helyet" foglalhatnak el ebben az eszközleépítési rangsorban, különösen akkor, ha az anyabank számára a hitelezés csökkentése saját országában "politikailag kevésbé kényelmes".

Mivel az európai pénzügyi szektor nagy összegű közpénzeket kapott a válság kezdete óta, és az anyaországi politikusokat is aggasztja egy hazai hitelválság lehetősége, az ilyen politikai megfontolások erős ösztönzést jelenthetnek az anyabankok számára. Emiatt növekszik az aggodalom, hogy az eszközoldali mérlegalkalmazkodás aránytalanul magas lehet a közép-kelet-európai térségben - mondta londoni előadásában az MNB elnöke.

Simor András kijelentette: ha "egyszerre túl sok bank indul meg a kijárat felé", annak rendszerszintű következményei lehetnek, például kiterjedt hitelezési válságot idézhetnek elő a közép-kelet-európai térség egyes országaiban, és ez az anyabankok közötti koordinációt teszi szükségessé.

Az euróválság erősen lassítja a növekedést Közép-Kelet-Európában

A szélesebb értelemben vett közép-kelet-európai térség jelentős részében javultak ugyan a gazdasági alapmutatók, az elhúzódó euróövezeti válság miatt azonban az idén és jövőre is várhatóan meredeken lassul az országcsoport növekedése a tavalyi teljesítményhez képest - jósolta pénteki átfogó előrejelzésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a régió néhány országában, köztük Magyarországon egész évi recesszióval számol 2012-re.

Az EBRD, amely Londonban rendezett éves közgyűlésének nyitónapján tette közzé idei második térségi prognózisát, közölte: a tavalyi 4,6 százalék után 2012-ben 3,1 százalékos átlagos gazdasági növekedésre számít a tevékenységi területét alkotó közép-kelet-európai, illetve az egykori szovjet térségbeli, valamint a finanszírozási programokba újonnan bekapcsolódó észak-afrikai és közel-keleti országokban.

Az EBRD közölte: közgazdászai jövőre is csak 3,7 százalékig visszagyorsuló növekedést várnak ugyanebben a térségben.

A bank pénteki előrejelzése szerint a szélesebb régión belül a közép-európai és a balti gazdaságokban átlagosan ennél is gyengébb, 1,6 százalékos növekedés várható az idén, 2013-ban pedig 2,3 százalékig élénkülhet a GDP-növekedés üteme.

Magyarországon az EBRD 2012 egészére 1,0 százalékos gazdasági visszaesést jósol. Ez valamelyes javulás az idei első, januárban közzétett EBRD-prognózishoz képest, abban ugyanis még 1,5 százalékos magyar GDP-mínusz szerepelt 2012-re.

A bank az idei év egészére jóval mélyebb, 2,0 százalékos recessziót jósol Szlovéniában, ráadásul jelentősen rontotta szlovén előrejelzését: a pénzintézet az előző, januári átfogó prognózisban még 1,1 százalékos idei szlovéniai GDP-visszaesést valószínűsített.

Az EBRD az idén Horvátországban is recessziót vár: pénteki londoni becslésében 0,6 százalékos visszaesést jósolt 2012 egészére a horvát gazdaságban.

A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 21 éve létrehozott pénzintézet szerint Magyarországon 2013-ban 0,7 százalékos GDP-növekedés várható.

A londoni City elemzői közösségében van a friss EBRD-prognózisnál borúlátóbb és derűlátóbb előrejelzés is a magyar gazdasági növekedésre, bár több nagy londoni ház jelezte, hogy a vártnál jóval gyengébb idei első negyedévi - egyelőre előzetes - GDP-adatsor nyomán jelenleg érvényes becsléseinek negatív felülvizsgálatára készül.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdászai a közép-európai térség több országának e hét eleji előzetes GDP-adatait feldolgozó helyzetértékelésükben közölték: továbbra is megfelelőnek tartják a térség növekedésére érvényben tartott, a szélesebb londoni konszenzustól jóval elmaradó idei GDP-előrejelzéseiket.

A Capital Economics Lengyelországban 2 százalékos gazdasági növekedést vár 2012-re, Bulgáriában és Romániában ugyanakkor egyaránt fél százalékos, Csehországban 1 százalékos, Magyarországon pedig 1,5 százalékos GDP-visszaesést valószínűsít az idei év egészére.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzői az első negyedévről szóló hét eleji KSH-becslést kommentálva közölték: tekintettel "a negatív meglepetés mértékére", és azokra az előzetes jelekre, hogy a visszaesés meglehetősen széles bázisú volt, lefelé mutató kockázatok hatnak a cég által jelenleg érvényben tartott idei magyar GDP-előrejelzésre.

A Goldman Sachs most érvényes prognózisa 2012 egészére 0,5 százalékos GDP-csökkenést jósol 2012 egészére a magyar gazdaságban.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzői is azt közölték az előzetes GDP-becslés után, hogy tekintettel a vártnál meredekebb visszaesésre, a ház már hozzákezdett a magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére szóló - jelenleg zéró növekedést jósló - előrejelzésének felülvizsgálatához.

Pénteki prognózisában az EBRD is kiemelte azt a véleményét, hogy az euróövezeti válság miatt a bank jelenlegi növekedési várakozásaira is további lefelé mutató kockázatok hatnak, mivel ha a valutauniós helyzet bármilyen mértékben romlana az EBRD alapeseti forgatókönyvéhez képest, annak "súlyosan negatív" növekedési következményei lehetnek a bank tevékenységi területét alkotó, átalakuló térség egészében.

Az EBRD pénteki prognózisának alapeseti feltételezése az, hogy az euróövezeti GDP-érték az idén átlagosan 0,3 százalékkal csökken - vagyis a valutaunió 2012 egészét recesszióban tölti -, jövőre pedig 0,9 százalékkal növekszik.

A bank ugyanakkor kidolgozott egy borúlátó forgatókönyvet is: ennek alapján az euróövezeti gazdaság az idén és jövőre is recesszióban lenne, a valutauniós hazai össztermék 2012-ben 2,5 százalékkal, 2013-ban 1,0 százalékkal esne vissza.

Magyarországgal kapcsolatban a pénteki EBRD-prognózis azt állapítja meg, hogy az új konvergenciaprogram hangsúlyozza a kormányzati elkötelezettséget a költségvetés fenntarthatóságának helyreállítása mellett, bár az adópolitikai lépések "továbbra is terhelik" a külföldi működőtőke-befektetők által Magyarország iránt táplált bizalmat.

Az EBRD szerint az új EU/IMF-csomagnak nem csupán a refinanszírozási kihívásokat kell majd kezelnie, hanem elő kell segítenie azt is, hogy a további szerkezeti reformok hitelesek legyenek.