Első ízben kerül sor az 1990-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank éves közgyűlésére az eredeti közép- és kelet-európai célországokon kívül eső helyszínen. Mint a bank egy évvel ezelőtt hivatalba lépett elnökének csütörtök délelőtti sajtótájékoztatójából kiderült, Isztambul ihletett választásnak bizonyulhat. Maga a város dinamikusan fejlődik, Törökország pedig Oroszország után, Ukrajna megelőzésével immár a bank második legaktívabb célországa, átmenetet képezve egyben a többé-kevésbé demokratikus európai piacgazdaságok és a bank célterületei közé az arab tavasz után felvett mediterrán és észak-afrikai országok (Egyiptom, Tunézia, Marokkó és Jordánia) között.

A közgyűlés fókuszában a növekedéshez való visszatérés fog állni. A régióra vonatkozó pontos adatokat Erik Berglöf vezető közgazdász hozza majd nyilvánosságra a május 10-11-i közgyűlésen, de valószínű, hogy a 2013-as előrejelzés alacsonyabb lesz, mint az év elején feltételezett 3,1 százalék volt. Sir Suma kijelentette, hogy a reméltnél lassúbb megélénkülés oka nem a likviditás hiánya. Nem a kínálattal, a kihelyezhető pénzzel, hanem a kereslettel, a beruházási lehetőségekkel van a probléma. Számos átalakuló ország képes késleltetni a nagyon szükséges reformokat és kulcsfontosságú költségvetési korlátozások bevezetését, mert a nemzetközi piacokon könnyen jut hitelekhez. Pedig a korábbi brit igazságügyi minisztériumi főtisztviselő szerint reformok nélkül nincs növekedés. Sir Suma a sajtón keresztül is arra biztatta a célországokat, hogy helyezzenek a jelenleginél nagyobb súlyt az infrastrukturális befektetésekre.

A kis és közepes méretű vállalkozások támogatása hagyományosan az EBRD egyik prioritása. Isztambulban ismét nagyító alá kerül, hogyan lehet kiválasztani a lehető legbiztosabb megtérülést ígérő cégeket. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy aránytalanul sok KKV múlik ki nem sokkal a felfejlődése után. A Népszabadság tudósítójának kérdésére válaszolva Sir Suma elmondta, hogy továbbra sem szerepel napirenden a 2008-as globális hitelválság miatt felfüggesztett „graduáció”. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, köztük Magyarország kizárólag önkéntes alapon jelenthetik ki, hogy nem tartanak már igényt az EBRD közvetlen befektetési tevékenységére, erre nem lesznek rákényszerítve.

Az elnöknek a Magyarországra vonatkozó megjegyzései közé tartozott, hogy ha közvetlenül még nem is beszélte meg a helyi illetékesekkel a Matolcsy György által a közelmúltban bejelentett, a vállalatoknak nyújtott hitelezés serkentésére vonatkozó elképzeléseket, azok céljaival egyetért. Sir Suma nagy várakozással tekint Simor András volt MNB-elnök július 1-jei munkakezdése elé. Mint hangsúlyozta, a „kiváló” jelölt átlátható, nyilvános pályázat alapján nyerte el a befektetéspolitikáért felelős elnökhelyettesi pozíciót. Az elnök reményei szerint Simor hozzá tud majd járulni ahhoz is, hogy a bank „visszatérjen Magyarországra”, azaz megszaporodjanak az elmúlt két-három évben regionális projektekre korlátozódó magyarországi befektetések.