Január 16. és 28. között Magyarországon tartózkodtak az Európai Bizottság tisztviselői a Nemzetközi Valutaalap stábjával és az Európai Központi Bank megfigyelőivel együttműködésben - áll az Európai Bizottság hétfőn memorandumában. Ennek alapvető célja a legfrissebb fejlemények és szakpolitikai kezdeményezések áttekintése volt a 2008–2010 között Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatás lejárta utáni szokásos felügyeleti eljárás során.

A Bizottság missziója a gazdasági helyzetet vizsgálta - áll a látogatásról kiadott dokumentumban -, és megállapította, hogy Magyarország recesszióba lépett 2012 első felében, amelynek tavalyi mértéke a várakozások szerint -1,5 százalék. A növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, ugyanis a gazdasági kilátások gyengék, tekintettel többek között a történelmileg alacsony szintű beruházási rátára és a hitelezés további összehúzódására. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ez részben a belföldi kereslet összehúzódását mutatja.

Üdvözlendő - írják -, hogy a magyar kormány a túlzotthiány-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak. Ezzel együtt további lépéseket igényel, hogy a Tanács ajánlásaival összhangban az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozott módon a 3 százalékos referenciaérték alatt maradjon. Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk. A tervezett kiigazítást elősegítené a közpénzügyi keretszabályrendszernek a Tanács által is javasolt továbbfejlesztése.

A küldöttség aggodalmát fejezte ki Magyarország regionális összevetésben is alacsony növekedési potenciálja miatt. Ehhez kapcsolódóan a kormányzat ösztönzést kapott, hogy újragondolja a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit (többségében az egyes ágazatokra kivetett adókat), amelyek valószínűleg ártalmasak az üzleti bizalomra, a növekedésre és a foglalkoztatásra, nemcsak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is. Ezzel összefüggésben a küldöttség hangsúlyozta annak fontosságát, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a nagyon hiányzó beruházási dinamizmus.

A tárgyalóküldöttség megbeszéléseket folytatott a magyar hatóságokkal a szerkezeti reformtervek végrehajtásának alakulásáról, valamint arról, hogyan lehetne a további növekedésbarát változásokat ösztönözni, különösen a pénzügyi szabályozás, az adópolitika, a tömegközlekedési rendszer, illetve a munkaerő- és termékpiacok területén, ahogy azt a Tanácsnak az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásai is tartalmazzák.

Ezzel együtt a látogatás során a szakemberek információkat is gyűjtöttek az EB február 22-én publikálandó 2013. téli előrejelzéséhez, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás keretében ez év tavaszán megjelenő részletes tanulmány készítéséhez.

A jelentés szerint a küldöttség egyébként üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az államháztartási hiánynak a GDP 3 százaléka alatt tartására. Ezzel együtt szorgalmazták, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága a növekedés és a bizalom támogatása érdekében.

A kiadott dokumentum rávilágít, hogy a 2013 és 2014 során jelentkező számottevő külső finanszírozási igényre tekintettel mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet fognak játszani ebben az időszakban.

A fejleményekkel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében úgy fogalmaz, hogy az IMF és az Európai Bizottság 2011-es és 2012-es prognózisaihoz képest jelentősen kedvezőbb helyzetben volt a magyar államháztartás: 2011-ben szufficittel zárt, míg 2012-ben az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós
módszertan szerinti (eredményszemléletű) GDP-arányos hiány a kormányzati célnak megfelelően, érdemben 3 százalék alatt teljesült.

A kormány által megtett lépések nem egyszeri jellegűek (vagyis nem csak egy-egy év gazdálkodását stabilizálják), hanem hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát. A hiány 3 százalék alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett.

Ugyanakkor a NGM közleménye a gyenge növekedést illető kritikákra és a hitelezés "ellaposodására" már nem tért ki, pedig az EB részéről éppen ezzel kapcsolatban fogalmazták meg a legkomolyabb aggodalmukat.