Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete a 2009-es globális "E-readiness" - E-felkészültségi - listán 119 különböző mennyiségi és minőségi kritériumot sorolt eltérő súlyozásokkal összesen hat kategória alá, kialakítva a hetven legnagyobb gazdaság sorrendjét. Az EIU a jelentésben megállapítja, hogy jóllehet a szélessávú internet és egyéb fejlett elektronikus kommunikációs technológiák használata és hozzáférhetősége az egyes gazdaságokat és makrogazdasági felépítményeket ért súlyos sokk ellenére az elmúlt egy évben is ütemesen terjedt, az üzleti környezet nagy arányú romlása miatt azonban az idei listán szereplő 70 ország közül 61-nek az E-felkészültségi mutatószámai gyengültek az elmúlt tizenkét hónapban.

Továbbra is a feltörekvő térség országai, köztük a kelet-európaiak mutatják a legnagyobb ütemű fejlődést a kommunikációs hálózatok elérhetőségében, változatlanul nagy azonban ezeknek a gazdaságoknak a lemaradása a fejlett országcsoporttól, áll az elemzésben.

Az idei EIU-lista első húsz helyezettje közül tizenkettő nyugat-európai ország, emellett Észak-Amerika, Délkelet-Ázsia és a fejlett csendes-óceáni gazdaságok szerepelnek még e felső mezőnyben. A súlyos recessziót átélő Japán ugyanakkor kiesett a vezető húszból: a tavalyi 18. helyezés után a 2009-es E-felkészültségi listán a 22. helyre került.

A tavalyi első Egyesült Államok az idén az 5. helyre esett vissza - helyet cserélve Dániával -, miután összesített pontszáma 8,95-ról 8,60-ra romlott a megszerezhető 10-ből. Nagyot csúszott lefelé Nagy-Britannia is, a nyolcadik helyről a 13-ikra. A brit pontszám 8,68-ról 8,14-re gyengült. A kelet-európaiak közül a legjobb teljesítmény Észtországé, amely a tavalyi 28. helyről az idén a 24-ikre lépett előre. Szlovénia és Csehország maradt az egy évvel ezelőtti 29., illetve 31. helyen, Litvánia viszont a 38-ikról a 32-ikre került át.

Magyarország - 6,04 ponttal - az idén éppen a lista közepén, a 35. helyen áll, kissé visszacsúszva a tavalyi 33. helyről. A magyar gazdaság E-felkészültségi összpontszáma a tavalyi listán 6,30 volt. Közvetlenül Magyarország után Szlovákia, majd Lettország következik, megőrizve tavalyi 36. és 37. helyezésüket. Lengyelország a 41. helyről a 39-ikre került fel. A kelet-európai EU-térség rangsorát Bulgária és Románia zárja a 47. és a 48. helyen.

Az idei felmérés utolsó, 70. helyén Azerbajdzsán áll, 2,97-es felkészültségi pontszámmal. A 2009-es E-felkészültségi listán Magyarország a különböző súlyokkal figyelembe vett hat alkategóriából a jogi környezetre kapta a legjobb pontszámot: a lehetséges 10-ből 6,90-et.

Az információs és kommunikációs szolgáltatások magyarországi üzleti környezetét az EIU 6,57 pontra értékelte, az E-felkészültséggel kapcsolatos kormányzati politika és elképzelések kategóriájára a cég elemzői 5,75 pontot adtak.
A legalacsonyabbra a legmagasabb, 25 százalékos súlyozású kategóriát, az információs és kommunikációs technológia fogyasztói és üzleti befogadását értékelte a londoni cég, amely erre a kategóriára 5,48 pontot adott. E kategória elemei között van az információs és kommunikációs technológiákra fordított fejenkénti kiadás, az E-üzleti környezet fejlettsége, az internetes közszolgáltatások használati szintje és az internet általános fogyasztói alkalmazási módja.

Az elemzés szerint az elérhető nemzetközi sávszélesség fontos eleme az általános E-felkészültségi szintnek, mivel robbanásszerűen bővül az internetes forgalom a globális hálózatokon. A forgalom megugrásának fő vezérlői a fájlcserélő szolgáltatások, valamint az olyan Web 2.0 világhálós oldalak, mint a Facebook vagy a MySpace közösségi portálok, és mindenekelőtt a YouTube videomegosztó portál.

Az EIU kiemeli ugyanakkor, hogy ezek a portálok egyre inkább korlátozzák az Egyesült Államokon kívüli fogyasztók számára hozzáférhető tartalmak és szolgáltatások mennyiségét. A jelenség mögött az a "támadhatatlan" kereskedelmi logika áll, hogy az e közösségi szolgáltató honlapok felhasználói által létrehozott tartalmak hozzáférése gyakorlatilag ingyenes, e tartalmak befogadása és tárolása azonban nem, és egyre több a szegényebb térségekben élő felhasználó, akik kevésbé érdekesek a hirdetők számára, mint az amerikai használók, áll az elemzésben.