Brutális pénzromlást hozott az áfaemelés és a forintgyengülés
A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint az áfakulcs 27 százalékra történt emelése és a forintárfolyam megroppanása okozta a brutális mértékű pénzromlást. Az előző havinál nagyobb mértékben emelkedett az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára, még szerencse, hogy a tartós fogyasztási és ruházkodási cikkekért kevesebbet kellett fizetni.
Sokatmondó, hogy decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak 2,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 2,8 százalékkal drágultak. Növekedett a csokoládé, kakaó (10,1 százalék), a tojás (8,1 százalék), az étolaj (5,1 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,9 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (4,4 százalék), a kávé (4,3 százalék) és az iskolai étkezés (3,5 százalék) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3,0 százalékkal. Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek körében (2,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal nőtt.
Drágultak a szolgáltatások (2,2 százalék), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei 3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energia esetében átlag alatti áremelkedés (1,0 százalék) következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz viszonyítva.
A nyugdíjasok az átlagnál is rosszabbul jártak, esetükben az ő fogyasztási szokásaikhoz igazított inflációs kosár 5,6 százalékkal lett „súlyosabb”, mint egy évvel ezelőtt.
Az MTI előzetes felmérésbe bevont nagy londoni befektetési és elemzőházak közgazdászai széles sávban mozgó, 4,8–5,3 százalék közötti előrejelzéseket adtak a tizenkét havi, teljes kosárra számított januári inflációra. A magyar elemzői konszenzus 5,1 százalékon ragadt be. Decemberben 4,1 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.
Az előrejelzések szerint az év első felét magas, 5 százalék körüli inflációs adatok jellemzik majd, ám az ütem folyamatosan csökkenni fog az év vége irányába. 2012-re a legtöbb elemző 4,8–5,0 százalék közötti inflációt mond, amely 2013 elején – ha addig nem történik valami újabb drasztikus kormányzati árnövelő intézkedés – gyors tempóban csillapodik, s még az első félév folyamán elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Amennyiben a következő hónapokban is 5 százalék feletti inflációt mérnek a statisztikusok, akkor egy ideig – év közepéig legalábbis – el lehet felejteni a jelenleg 7 százalékon álló jegybanki alapkamat csökkentését.
A legoptimistább elemzők szerint az irányadó kamat az év végére 6 százalékra süllyedhet, ha a második félévben a konszolidáció folyamata érzékelhetővé válik, és ezt egy megnyugtató összegű IMF/EU-hitelkeret is támogatja. Ehhez persze még az euróövezeti adósságválság megnyugtató kezelése is alapfeltételnek számít.
Februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozza a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra csúszása, míg márciusban bázishatások miatt kissé mérséklődhet az infláció – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A szakember szeptemberig 5 százalék körül beragadó inflációra számít, majd a bázishatások miatt az év végére 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció, így az éves átlagos infláció 4,9 százalék lehet. Az áfa és jövedéki adóemelések kiesését követően a jövő év elején 3 százalékra, a második negyedévtől pedig akár 3 százalék alá is csökkenhet, jövőre az átlagos infláció 2,9 százalék lehet.
Az inflációs célkitűzés így jövőre teljesülhet, az MNB azonban egyelőre nem csökkentheti az alapkamatot, amire csak az IMF/EU hitelmegállapodás megkötése után kerülhet sor, amennyiben a stabilitási kockázatok és az országkockázati felár jelentősen mérséklődik – tette hozzá Suppan Gergely.
