Durva szankciókkal sújthat minket az EU
A Magyarország ellen 2004 óta folyó uniós túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszába lépett. Az Európai Bizottság kimondta, hogy az ország nem tett meg mindent, hogy időben és fenntartható módon korrigálja túlzott költségvetési hiányát, ezért szankciókkal sújthatják. A brüsszeli fejlesztési források jegelése a gazdasági növekedésre súlyos negatív hatással lenne. Az unió újabb költségvetési kiigazításokat is előírhat. A Reuters úgy tudja, 2013-től a magyar GDP 1,7 százalékának, azaz 480 milliárd forintnak megfelelő brüsszeli forrás apadhat el, ha nem változtat a kormány.
Nagy kérdés, hogy az EU mennyire veszi komolyan saját magát, és a mai gazdasági helyzetben akar-e példát statuálni Magyarországgal. Brüsszel hozhat szankciókat, megvan rá az oka és lehetősége, hiszen a magyar kormány 2004 óta képtelen tartani a Brüsszel felé tett vállalásait – mondta érdeklődésünkre Török Zoltán.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint most az is világossá vált, hogy a kormány gazdaságpolitikája zsákutcába ért, és valami újjal kellene előrukkolnunk. Az sem változtatta meg Brüsszel álláspontját, hogy a kormány 2011-ben – a magán-nyugdíjpénztári pénzek elvonásának köszönhetően –, úgy tűnik, az ominózus 3 százalék alá tudta szorítani az államháztartás hiányát, sőt ezt a GDP arányában mért maastrichti követelményt az idén is tartani tudja – tervei szerint.
Török Zoltán úgy véli, korántsem biztos, hogy a 2012-es évet jellemző hatalmas – az adóbevételek növeléséből, strukturális reformokból és egyszeri kiadáscsökkentő tételekből álló – költségvetési kiigazítás meghozza a várt eredményt, és a 3 százalékot nem lépi túl a hiány.
Ez függ attól is – tette hozzá –, miként dönt a 102 ezer megmaradt magán-nyugdíjpénztári tag: marad-e, vagy a reálhozamot zsebre téve visszatér az állami nyugdíjrendszerbe. Az általuk felhalmozott 300 milliárd forintnyi megtakarítás jól jönne az állam számára, csakhogy a körülmények – miszerint teljes állami nyugdíjra lettek jogosultak a pénztárakban maradók is – megfontolásra készteti majd őket.
Ha a vagyon az államhoz kerül, akkor hozni lehet az idei hiánycélt, az igazi gond azonban az – és ezt Brüsszelben is kristálytisztán látják –, hogy az egyszeri tételek kifutásával a hiány ismét 3 százalék fölé nő. Magyarul: hosszú távon nem fenntartható a rendszer. Török Zoltán 3,5-4 százalék körülire becsüli a jövő évi hiányt.
A költségvetés bevételi oldaláról nagyon fognak hiányozni a válságadókból származó százmilliárdok, hiszen ezt a kormány ígéretei szerint kivezetik a rendszerből, egyedül a redukált mértékű bankadó marad, abból viszont – ráadásul – a végtörlesztés miatti veszteségeik egy részét levonhatják a hitelintézetek.
A kormánynak 1,5-2 százalékos GDP-arányos kiigazítást kell majd várhatóan végrehajtania ahhoz, hogy stabilan 3 százalék alatt tarthassa a deficitet. Erre Török Zoltán egyetlen hatékony eszközt lát: a személyi jövedelemadó-rendszer átírását, itt mondott le ugyanis a kormány arról az évi 5-600 milliárd forintról, amely tartósan hiányzik a költségvetésből. Az egykulcsos szja-rendszer felszámolása tehát segítene a gondokon.
Rengeteg emellett a bizonytalansági tényező, közülük is első helyen az elemző a gazdasági növekedés beindulása körüli kérdőjeleket említette. A helyzet képlékeny, a recessziós veszély kézzelfogható valósággá válhat az idén. A kormány 0,5 százalékos növekedést remél, a nemzeti bank elemzői viszont gyakorlatilag stagnálást vetítenek előre, ezt jelzi a 0,1 százalékos GDP-arányos plusz, amit értékelésük szerint 2012-ben fel tud majd mutatni a gazdaság. A Raiffeisen prognózisa 1,5 százalékot meghaladó visszaesésről szól.
A brüsszeli szankciók közül a kohéziós alapból történő támogatások folyósításának felfüggesztése jöhet szóba, ez azonban csak jóval később fejtheti ki negatív hatását a növekedésre, hiszen a szankció a folyamatban lévő, illetve a már elnyert, de még át nem utalt támogatásokra nem vonatkozik. Ám ha ezek kifutnak, s a szankciók miatt nem indulhatnak új projektek, akkor ez óriási gondot jelenthet.
Az Európai Bizottság eszköztárában az úgynevezett „hatos csomag” tavalyi elfogadása óta más eszközök is vannak, s azokat – mint azt Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos határozottan leszögezte – készek is bevetni a renitens országok megregulázása érdekében. A pénzügyi stabilitást szolgáló irányelv szerint a középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók. Ez 53 milliárd forintos összegnek felel meg, azaz a támogatások befagyasztásánál sokkal „gyengédebb” szankciónak számít.
A Magyarországnak a kohéziós alapból nyújtott támogatások ugyanis 2007 és 2013 között 8,6 milliárd euróra rúgnak.
A nemzetgazdasági tárca a múlt hibáinak kijavításán dolgozik megszállottan, és mindent megtesz a múlt rendszer örökségének eltüntetésében. A brüsszeli elmarasztaló döntésre bő négy órás késéssel reagáló közleményükben úgy fogalmaznak, hogy folyamatosan konzultának az Európai Bizottsággal és szívesen fogadják javaslataikat, felvetéseiket. Matolcsy György tárcája megígéri, hogy a hiány 2013-ban is 3 százalék alatt marad, az ehhez szüksgéges megszorításokról azonban nem ejtenek szót.
A korábbiaktól eltérően nem kioktató hangnemben megszövegezett közleményükben azt írják:Örömmel vesszük, ha a mostani döntéstől eltérően az Európai Bizottság a konzultációk során figyelembe fogja venni az államadósság tartós csökkentése érdekében végrehajtott strukturális átszervezéseket.
A 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült.
