Nem romlott, de nem is javult az építőipari statisztika tavaly januárhoz képest az első hónapban; egy évvel ezelőtt 425, idén 426 cég szűnt meg egyetlen hónap alatt. A törölt cégek száma az idei évben mégis újabb rekordot dönthet: „2011–12-ben átmeneti csökkenést tapasztalhattunk az építőipari cégfluktuációban, 2013-ban azonban lendületesen növekedett a törlések száma az ágazatban, és az emelkedés idén is folytatódhat” – állítja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.

– A lábadozó építőipar továbbra is súlyos keresleti és likviditási problémával küszködik. A lakásépítések és az ingatlanpiac fellendülése még várat magára, pedig igazi áttörést csak ez jelenthetne az ágazatban. A finanszírozási és keresleti problémák csak részben és átmenetileg orvosolhatóak olyan állami szerepvállalással, mint a növekedési hitelprogram vagy az új panelprogram. Hosszú távon azonban feltétlenül szükség lenne a piaci bizalom és kereslet helyreállítására, ezekkel ugyanis nagyon rosszul áll a szektor – mondja Tóth Tamás.

A 2011-ben ismét elmélyülő gazdasági válság és a gazdasági visszaesés hatására 2012-ben jelentős felszámolási hullám söpört végig az ágazaton, ami az eljárások átfutási ideje miatt tavaly év közepe óta érzékelhető a törlések alakulásában. Ez a hatás az Opten szerint 2014 első felében még biztosan érzékelhető marad a cégstatisztikában, s mindez a kényszertörlések magas számával párosul. A kényszertörlés intézménye 2012 márciusa óta áll a cégbíróságok rendelkezésére annak érdekében, hogy megtisztítsák a piacot azoktól a magukra hagyott cégektől, amelyekben a tulajdonosok már adminisztratív kötelességeiknek sem tesznek eleget. – A cégbíróságok mind nagyobb számban élnek ezzel az eszközzel: 2013-ban már csaknem 2600 ilyen eljárást indítottak lényegében halott építőipari vállalkozásokkal szemben, aminek az eredménye 2014-ben már biztosan érezhető lesz a törlések számában is – véli az Opten igazgatója.

Januárban 343 új építőipari vállalkozás alakult, ami több ugyan, mint a 2012–13-ban megszokott havi 200-300 vállalkozás, de még mindig bőven elmarad a megszűnések számától. – A jelenség nem feltétlenül kedvezőtlen, hiszen az építőipar volt az az ágazat, amelyikben korábban még akkor is sokkal több cég alakult, mint amennyi megszűnt, amikor ezt semmilyen gazdasági számítás nem indokolta” – mondja Tóth Tamás, aki szerint a magas cégfluktuációs index (CFI) fennmaradhat az ágazatban, de a motorja már nem a cégalapítás, hanem a megszűnés lesz. (A CFI az adott időszakban újonnan alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez.)

Bár Magyarországon a vendéglátás után az építőiparban a legnagyobb a cégfluktuáció, vannak azért olyan, magyar magánszemélyek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló cégek, amelyek több mint húsz éve rendben működnek az ágazatban. Az építőipar nehéz helyzetét és a válság második hullámának erejét jól mutatja, hogy amíg a legnagyobb 25 ilyen cég még a válság első hullámát követően, 2010-ben is 170 milliárdos összesített árbevételt ért el, 2011-ben már csak 136 milliárdot, 2012-ben pedig ennél is kevesebbet, 131 milliárd forintot forgalmazott.