Duplázhatnak a hazai szélkerekek
A már kiadott, összesen 330 megawatt (MW) után újabb, összesen 410 MW szélerőmű létesítésére ír ki pályázatot a Magyar Energia Hivatal (MEH) - tudtuk meg. Az első, 330 MW-ra vonatkozó engedélyeket négy éve számos kiserőmű között osztották fel. Ez komoly vitákat váltott ki, mert a környezetvédők több lehetőséget követeltek. A honi áramrendszerirányításért felelős állami Mavir szerint viszont a rendszerbe csupán ennyi illeszthető be úgy, hogy másfajta egységekkel a szélerőművek ingadozó termelése minden pillanatban ellensúlyozható maradjon. Sokszor felmerült ellensúlyozó megoldásként egy éjjel felszivattyúzott vízből nappal áramot termelő erőmű ötlete, ám ezt szintén a környezetvédők ellenzik.
A 330 MW a honi beépített erőműteljesítmény mintegy 5 százaléka, a tényleges megtermelt árammennyiségnek pedig 1 százaléka körül mozog. Hozzáadva a 410 MW-t, a számok megduplázódnak, ám a tényleges napi adatok ennek csak töredékei: a MEH júliusban közölt tanulmánya szerint ugyanis a kiadott engedélyekből mindmáig 175 MW állt üzembe.
A három hetes anyag jelzi, hogy a Mavir-aggályok ellenére - nyilvánvalóan az unió környezetvédelmi nyomásnak is engedve - a MEH vizsgálja további engedélyek lehetőségét is. A hivatalnál tagadják, hogy ez a korábbi kvóta kritikáját jelentené. A bővítés lehetőségének egyik okaként szakértők épp az eltelt idő alatt szerzett tapasztalatokat említik. Ezen túlmenően - mondják - a jövőben pontosabb időjárás-előrejelzésekre is szükség lesz.
E tárgyban két tanulmányt vettek figyelembe. A portugál szélerőműparkot bemutató Inescporto javaslata szerint a magyar rendszerben további 140 MW szélerőmű-engedély különösebb rákészülés nélkül kiadható. A Mavir változatlan törvényi környezetben nem javasolt bővítést, ám szabályváltoztatásokkal újabb 410 MW kiadását is lehetségesnek tartotta. A jelek szerint a MEH ez utóbbi változatot fogadta el.
A kiírás a Mavir-kéréseket figyelembe véve több ponton változtat az eddigi feltételeken. Részint szélerőművek csak az ország területén elosztva lesznek létesíthetők, épp azért, hogy ne egyszerre kapcsolódjanak ki vagy be. Szintén komoly viták forrása az a kiemelt tarifa, amit a kormány a fogyasztók által fizetendő áramáron keresztül biztosít egyes környezetkímélőnek mondott áramtermelőknek. Eme évi 50 milliárdos kassza neve kötelező átvétel (kát). Innen évente csupán néhány milliárd jut a szélerőműveknek: 80 százalék bizonyos gázüzemű berendezések támogatására jut, ami szintén rendkívül vitatott.
Az új szabályok szerint az a szélerőmű-befektető, amely nem igényli a kiemelt áramtarifát, előnyben részesül. De az ilyet igénylőknek is meg kell határozniuk pontos kéréseiket, ami szintén befolyásolja helyezésüket. Az új szélkerekek fizikailag már kikapcsolhatók lesznek a rendszerből, igaz, statisztikai számítások alapján az ezalatti termelésük ellenértékét is megkapnák. Szakértők becslése szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a teljes kiírt kapacitást leköthetik a kátot nem igénylők, mivel nagy cégek PR-szempontú zöldenergia-beszerzései a garantálnál magasabbra verhetik az ilyen forrású áram árát. Az ajánlatokat a megjelenéstől számított 6 hónapon belül várják.
