A gazdasági nehézségek miatt legkevesebb 670 ezer kisvállalkozás szűnt meg Kínában, és a munkanélküliség a tavalyi hivatalos adatokhoz képest több mint a duplájára emelkedett.

Gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a munkanélküliség társadalmi nyugtalansághoz vezethet, és a kínai kormány sokszáz milliárd dollárt érő gazdaságélénkítő programjai sem lesznek képesek elegendő munkahelyet teremteni.

Csen Csüan-seng (Chen Quansheng), a kínai államtanács egyik tanácsadója szerint a 670 ezer kisvállalkozás megszűnése 6,7 millió új munkanélkülit jelent. A hivatalos adatok szerint ősz óta az elbocsátottak száma meghaladja a 8,3 milliót.

China Economic Weekly hetilapban megjelent beszámolóban a szakértő hangsúlyozta, hogy a valódi munkanélküliségi ráta a hivatalos adatoknál rosszabb, mert a hatóságok csak a regisztrált állástalanokat számolják. Csang Csö-vej (Zhang Chewei), a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója a városi munkanélküliség arányát az eddig még nem tapasztalt 9,4 százalékra teszi. Ez a duplája annak, amit a Munkaügyi és Társadalombiztosítási minisztérium legutóbb közzétett.

Elemzők szerint a munkanélküliség év elején elérheti a 11 százalékot, ha a vándormunkások milliói a kínai holdújév után visszatérve sem találnak munkát. Ha a becslések helyesek, a központi vezetésnek legkevesebb 33  millió vándormunkásról, friss diplomásról és a munkapiacra frissen belépő más fiatalról kell majd gondoskodnia. Ez egyharmaddal több annál, mint amennyi munkahelyet a kormány a társadalmi stabilitás fenntartása érdekében létre kíván hozni, eddig ismert tervei szerint.