Drasztikusan szűkítenék a készpénzhasználatot
Rengeteg a teendő, de az áttérés mindenképpen megéri – hangsúlyozta a jelentés bemutatóján Bartha Lajos, az MNB igazgatója, aki szerint a feketegazdaság felszámolása elleni küzdelemben ez az egyik leghatékonyabb fegyver. Ezen a területen az államnak van a legtöbb teendője, az ő készpénzforgalma nemzetgazdasági szinten kiemelkedően magas.
A legnagyobb tétel a nyugdíjak kifizetése. Jelenleg a jogosultak fele készpénzben, a postástól veszi át a havi járandóságát, ezen kellene radikálisan változtatni. A jegybanknál azt javasolják, hogy a frissen nyugdíjba vonulók esetében tegyék kötelezővé a számlára utalást, illetve aki már rendelkezik bankszámlával, annál automatikusan oda utalják majd a nyugdíjat.
Csak ezen évi hatmilliárd forintot lehetne megtakarítani. Bartha szerint természetesen mentességi korlátokat fel kell állítani, idős nyugdíjasoktól nem lehet megkövetelni, hogy számlát nyissanak ebből a célból. Magyarországon számlával a lakosság 75 százaléka rendelkezik, a maradék 25 százalék bevonása ezért kulcsfontosságú. Ebben két szereplő – a Magyar Posta Zrt. és a takarékszövetkezetek – hatékonyabb részvétele szükséges, ők ugyanis országos lefedettségű hálózatuk révén gyakorlatilag mindenütt jelen vannak. Egy egyszerű, alapszámla típusú bankszámla-konstrukció bevezetése is régóta napirenden van, de ebben előrelépés az utóbbi időben nem történt.
A másik gond, hogy az elektronikus pénzforgalomhoz szükséges infrastruktúra rendkívül egyenetlen eloszlású az országban, kis vidéki településen alig van például készpénzkivételi lehetőség (ATM), ez is magyarázza a készpénz töretlen népszerűségét. Ezzel szorosan összefügg a bankkártyahasználat elmaradottsága. Bár Magyarországon immáron 25 éve lehet kártyával fizetni, mára a forgalomban lévő 9 millió plasztiklappal, a lakosság körében mért 61 százalékos aránnyal harmadikok vagyunk Európában. Hátulról.
Ezen sokat segíthetne, ha a jelenleg 75 ezer kereskedelmi bankkártya-elfogadóhely számát bővítenék. Ennek számos előnye van, a legfontosabb, hogy a tranzakciók könyvelése révén sokat segítene a feketegazdaság visszaszorításában. Az MNB azt javasolja, hogy egy meghatározott kereskedelmi körben és meghatározott forgalmi határ felett tegyék kötelezővé a kártyás fizetés lehetőségének megteremtését. Bartha Lajos az érintett körről és értékhatárról nem árult el részleteket. A kereskedők, főként a kisboltosok érthetően ódzkodnak a bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS terminál használatától, amit a bankok és kártyatársaságok felé fizetendő jutalék magas szintjével magyaráznak. A szerkezet is a bank tulajdona. A jutalékok csökkentésére akkor van mód, ha minél többen használják a rendszert, minél nagyobb a pénzforgalom. Ezen gyorsan segíthet az a pályázat, amelynek kiírását várhatóan hamarosan megteszi a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Elfogadóhelyenként 100-150 ezer forintos költséggel, támogatott, hároméves futamidejű konstrukcióban 25 ezer POS terminált kínálnak fel a kereskedőknek, ráadásul a legmodernebb típusokból. Egy másik pályázatot a piacon lévő egyik kártyatársaság ír majd ki hasonló, kedvező feltételekkel. Ezzel jelentősen lehetne javítani az elfogadóhelyek arányát. Jelenleg ugyanis a kereskedelmi egységek csupán 30 százalékában lehet bankkártyával fizetni.
Az évente forgalmazott 250 millió sárga csekk a készpénzes forgalom egyik meghatározó forrása. Bartha Lajos szerint itt is elektronizálni kellene az átutalásokat. Azt szerencsétlen módszernek nevezte, ahogy egyes közszolgáltatók direkt módon rá akarták terhelni a sárga csekk okozta többletköltségeiket az ügyfeleikre. Ez emiatti felháborodás a parlamentig is elhallatszott, ahol egy másik szerencsétlen törvénymódosítással megtiltották a pluszköltség felszámítását. Holott a sárga csekken fizetők okozta költségeket azokra is átterhelik, akik az olcsóbb utalásos, beszedéses számlarendezést választják. Ez burkolt áremeléshez vezet, amit az ügyfélkör egyetemlegesen és igazságtalanul fizet meg – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A készpénzes forgalom visszaszorítása érdekében az utóbbi időkben több hasznos kormányzati intézkedés született, a másfél millió forintos, vállalatok közötti készpénzes tranzakciós korlát jövő januártól hatályos felállítása is ide tartozik, bár Bartha Lajos szerint a limitet az átláthatóság érdekében akár 3-500 ezer forintra is érdemes lenne leszállítani. Nyugaton ezer és kétezer euró között maximálják a készpénzfelvételt és a készpénzes tranzakciók nagyságát – emlékeztetett a szakember.
