Drasztikusan emeli a sárga csekkek díját a Posta
Nettó 112-ről 137 forintra emeli a sárga csekkek után fizetendő díjat a Magyar Posta – értesült a Népszabadság. Ezt az összeget annak kell fizetni, aki a csekket kinyomtatja és akinek a számláján jóváírják a készpénzt. A jelek szerint tehát a Magyar Posta úgy készül a postai liberalizációra, hogy a piaci árakat jelentősen fölélövi, 137 forintra. Miközben az állami cég korábban azt hangsúlyozta, hogy a sárga csekk a legolcsóbb számlakiegyenlítési módszer, mert nem kell hozzá infrastruktúra és bankszámla sem, addig ezzel a díjjal a legdrágább átutalások versenyében bizonyosan az élmezőnyben végeznének.
A Magyar Postát megkerestük, hogy megtudjuk: mi indokolja ezt a drasztikus drágítást. – A Posta a költségek jövő évi változásának figyelembevételével kénytelen emelni a pénzforgalmi szolgáltatások díját. Az emelés mértékét kizárólag a 2013-tól felmerülő plusz költségek határozzák meg. Ez nem jelet a Magyar Posta számára extra bevételt. A Posta a szolgáltatás igénybevételére a számlavezető bankokkal áll szerződéses kapcsolatban - válaszolták kérdésünkre.
Vagyis, a drágulás oka a Posta válaszának logikája szerint a tranzakciós illeték, de annak mértéke mindössze két ezrelék. Az infláció is elszaladt, de az is csak hat százalék körül van, szemben a Posta 22 százalékos áremelésével. Még év elején nyilatkozta Geszti László vezérigazgató, hogy a csekkekkel kapcsolatban igen komoly informatikai modernizációt kíván végrehajtani a Posta, az is lehet tehát, hogy az áremelésből ezt a fejlesztést kívánják finanszírozni.
A száz százalékban állami tulajdonú vállalatnak évente több tízmilliárd forint bevétele származik a sárga csekkek után szedett díjból, tehát ez az áremelés önmagában több milliárd forint extra bevételt hoz a cégnek, amely a levelek és csomagok üzletágában jövőre a piac nyitásával kényszerül majd szembenézni. A Magyar Posta azonban válaszában kitért arra, hogy ez nekik nem jelent extra bevételt, egyebekben, az árbevételük 15-16 százaléka származik a sárga csekk forgalomból.
Érdekes azonban, hogy míg a szolgáltató cégek nem háríthatják az ügyfelekre az adó- és költségnövekedést, a Posta ezt megteheti az ügyfeleivel – melyek történetesen pont azok a cégek, akiknek az áthárítást törvényileg megtiltották. Az áthárítás a bankoknak is megengedett, s ezt meg is teszik.
Egy átlagos távközlési szolgáltatónál néhány százmillió forintot jelent az említett emelés, a piacvezető Magyar Telekomnál, vagy épp egy áram- és gázszolgáltatónál milliárdokra is rúghat. Mindeközben, pont novemberben fogadta el a parlament a Hírközlési Törvény azon módosítását, amely megtiltja, hogy a sárga csekkek költségeit a cégek a fogyasztókra hárítsák. Nyáron a közműcégekkel szemben vezették be a korlátozást. Azt azonban nem tiltja semmi, hogy a cégek az elektronikus fizetés felé tereljék az ügyfeleket, némi kedvezményért cserébe. Igaz, valószínű, hogy a Magyar Postánál nem örülnek ennek sem.
De a jelek szerint nem is kell aggódniuk: a távközlési cégek ugyanis a meglévő ügyfeleknél is ezer forintokban mérhető egyszeri kedvezményt adnak, ha az ügyfél vállalja az elektronikus számlaküldést és a befizetést. Az így fizető ügyfelek aránya azonban alig növekszik, hiába kapnak az előfizetők havidíj-kedvezményt, egyszeri jóváírást, s hiába kényelmesebb átutalni, mint a Postán sorban állni.
A jegybank felmérései szerint a háztartások 90 százaléka ad fel havonta legalább egy sárga csekket, s egy magyar háztartás átlagosan havonta több mint négy sárga csekket ad fel. A háztartások mintegy harmada azért szereti, mert kényelmes és gyors, holott ez tényszerűen nem igaz: a postára járás sok időt vesz el, a sorbanállás is, ráadásul míg egy sárga csekken feladott összeg jóváírása a szolgáltató számláján 2-3 napot vesz igénybe, az átutalásnál ez ma már négy óra.
Cégtől függ, hogy a csekken feladott pénzeket mennyi idő alatt írják jóvá az ügyfél folyószámláján, de az általános tapasztalat szerint ez mintegy 4-5 nap, szemben az átutalással, amely alig vesz igénybe három napot. A háztartások mintegy ötöde az MNB szerint a megbízhatóságot és a biztonságot írja a csekkek előnyére, s mindössze az egytizedük mondja azt, hogy a csekkes fizetés olcsó.
Mégis, darabszám alapján az összes tranzakció 8 százaléka történik sárga csekken, értékben az összes tranzakció 27 százaléka, a készpénzzel történő fizetések egyharmada történik csekken. Az összes postai tevékenység negyedét teszi ki a sárga csekkek kezelését is magában foglaló pénzforgalmi szolgáltatás – a jegybank adatai szerint. Hogy mindezek ellenére miért olyan népszerű a sárga csekk?
Hihető válasza van minderre Bakati Gábornak, a Posta pénzforgalmi vezérigazgató-helyettesénak, aki május végén az IT-Business szaklapnak úgy nyilatkozott: ez a fizetés egyszerű, mert a számla kitöltve kerül az emberekhez, ráadásul pénzügyi gondok esetén sorba is állíthatják a fizetendő tételeket, ellentétben például a csoportos beszedéssel. Igaz, ez a lehetőség az egyéni átutalásnál is megvan.
Más szakértők azonban arra figyelmeztetnek: a készpénzátutalás azért oly népszerű mégis, annak ellenére, hogy sok időt vesz el az emberektől, mert nagyon sokan kapják fizetésük komoly részét még mindig zsebbe. A zseb-bért pedig legegyszerűbb készpénzként befizetni, s a hatóságok figyelmét sem kelti fel, míg ha a saját számlánkra fizetünk be, majd onnan utalunk, ez előfordulhat. Ráadásul ennek nincs is túl sok értelme.
A Magyar Nemzeti Bank számos tanulmányban kimutatta már, hogy a sárga csekkes fizetés és a túlzott készpénzhasználat összesen mintegy 100 milliárd forintos társadalmi költséget jelent. Az pedig evidencia, hogyha az állam a készpénzes fizetést büntetné, s nem ösztönözné, azzal fehéredne a gazdaság, s komoly adó- és járulékbevételre tehetne szert.
