Kifejezetten jó évet zárt tavaly a bankrendszeren kívüli pénzügyi szektor. A környezet kedvező volt, nőttek a bérek és a megtakarítások, csökkentek a kamatok, ami a bankbetétek felől a különféle, nagyobb hozammal kecsegtető befektetési formák irányába terelte az ügyfeleket - mondta Kisgergely Kornél, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a szektor állapotát és kockázatait számba vevő éves jelentés megállapításainak csütörtöki ismertetésén.

A biztosítói piacon bekövetkezett fordulat várhatóan trenddé érik: szinte minden biztosítási ágnál nőtt az árbevétel és a jövedelmezőség. Kisgergely kiemelte, hogy a MNB megteremtette az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások területén az átláthatóságot, ajánlásaival levágta az ágazat vadhajtásait. A piaci szereplők önként alkalmazkodtak az egyes termékek összehasonlíthatóságát és a fogyasztók védelmét szolgáló MNB-ajánlásokhoz, és ugyanezt várják el a szeptemberben hatályba lépő, az online pénzügyi szolgáltatók működését transzparenssé tevő intézkedéseiktől is. Az etikus magatartás egyre inkább jellemzi a piacot.

Az MNB által felügyelt szövetkezeti hitelintézeti szektor nagy átalakuláson ment át, integrációjával 114 tagú hálózat jött létre, csak öt tagnál állapítottak meg helyreállíthatatlan hiányosságokat, amelyek a szövetkezetek megszűnéséhez vezettek. Az egységes piaci fellépésük, tőkerejük révén 700 milliárd forintos nagyságrendben tudnak kockázatot vállalni, kihelyezéseikkel a gazdasági növekedés fontos katalizátorai lehetnek.

A Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor bedőlése nem rengette meg a szektort, az ügyfelek négy százaléka tartozott hozzájuk és az általuk kezelt vagyon az összes ügyfélbefektetés egy százalékát tette ki. Paradox módon a befektetési szektor lakossági megítélése a több százmilliárd forintos károkozás ellenére sem rendült meg, a befolyt összegek tovább nőttek, a befektetési alapokba például 4,4 százalékkal több pénz érkezett. A bankszektornak finanszírozási oldalon némi konkurenciát jelentő vállalati kötvénypiacot viszon tönkrevágta a brókerbotrány.

A hasonló csalások elkövetésének megakadályozását szolgáló törvénycsomag már a parlament asztalán fekszik. Az ebbe foglalt szigorítások megtisztítják a piacot. A követelményszintek emelése, és a kártalanítási alapokba történő befizetési kötelezettségek változása konszolidációs folyamatot indít el a piacon: sokan bedobják a törülközőt, vagy nagyobb szereplők felvásárlási célpontjaivá válnak.

Nagy Koppány igazgató a biztosítók és a pénztárak piacáról szólva azt emelte ki, hogy a hosszú távú megtakarítási hajlandóság erősödik ugyan, de még mindig messze van az elvárhatótól. Az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári tartalékok megközelítik a 3000 milliárd forintot, ez döntően biztonságos állampapírban fekszik, ami az ország finanszírozását is nagyban segíti.

A nyugdíjbiztosítási adókedvezmény sokat javított a hosszú távú megtakarítási, öngondoskodási termékek vonzerején, s mára a teljes költségmutató (tkm) alapján is egymással kompatibilis termékek uralják a piacot, azaz az ügyfél nem tud nagyon mellé lőni a választáskor. Öregkorukra 1,8 millióan tesznek félre, ez két százalékos növekedés, miközben a befizetett díjaknál 3,4 százalékos volt az éves növekmény. Havi átlagban húszezer forintot tesznek félre az ügyfelek.

A legnagyobb kockázatú termékek közül Nagy Koppány a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) emelte ki, ahol a díjbevételek nem fedezik a költségeket, s ez a szolgáltatás óhatatlan drágulását fogja eredményezni.