Draghi szavai gyengítik az eurót
Törékeny gazdasági környezetben, az olasz és a spanyol politikai fejlemények, valamint az ír és itáliai bankügyek miatt pedig kényes helyzetben ült össze az Európai Központi Bank (EKB) kormányzó tanácsa, amelytől még ráadásul azt is várta a piac, hogy eligazítást nyújt a mindinkább árfolyamháborúként emlegetett jelenséggel kapcsolatban, elbíbelődik az euró erejének elemzésével, s reagál Francois Hollande francia elnök felhívására, hogy a közös valutát gyengíteni kellene, de legalább a kurzusára valamiféle célt kitűzni.
Az ülés előtt Londonban tanácskozott a Bank of England monetáris tanácsa is, amelyre pedig George Osborne pénzügyminiszter fejtett ki nyomást, hogy folytassa a mennyiségi könnyítés néven futó, s állam- és egyéb értékpapírok vásárlásában testet öltő likviditásbővítő programját, felvetve annak veszélyét a Financial Times szerint, hogy az angol jegybank függetlenségét is sérelem éri.
Londonban 0,5, Frankfurtban 0,75 százalékos mélyponton maradt az irányadó kamat, mint az várható volt, de mindkét központban válaszolni kellett a jegybanki célokat és tetteket érintő nyilatkozatokra. Az angol fővárosban a jegybanki testület értésre adta, hogy egyelőre nincs szándékában bővíteni a programját, de kész beavatkozni a jövőben, ha szükséges, s az értékpapírok eladásából származó hasznot visszaforgatja a gazdaságba. A Westminsterben a képviselők közben a kanadai Mark Carney-t hallgatták meg, aki a Bank of England következő elnökeként nyitottnak mutatkozott a monetáris politika felülvizsgálatára – amely az óvatos megnyilatkozások szerint nem ellenkezne a pénzügyminiszter szándékaival -, de csak nagy körültekintéssel, mert a jelenlegi „rugalmas inflációs célkövető rendszer megfelelőnek látszik”.
Frankfurtban Mario Draghi is többször előhozta a jegybanki függetlenség kérdését, amikor az árfolyam szintjéről faggatták a sajtótájékoztatón, a kamatdöntő ülés után. Azt mondta, hogy függetlenség és hitelesség kéz a kézben jár, ha egyik gyengül, akkor a másik is. Ez részben válasz volt Francois Hollande felhívására, másrészt általában az árfolyam-háborút feszegető felvetésekre. Az EKB elnöke ugyanis úgy látja, hogy a Húszak Csoportjában (G20) már egyetértésre jutottak, hogy az árfolyamoknak a gazdasági alapokat kell tükrözniük. Az árfolyam szintjét mégis befolyásolni szándékozó nyilatkozatok hitelességét pedig a piacok úgyis megítélik.
Ami az euró erejét illeti, Draghi szerint a nominális és a reálárfolyam is megfelel a trendnek. Az erősödés a bizalom jele, de a gyenge gazdasági teljesítményt még inkább visszafoghatja, miközben a két százalékra lassult inflációt tovább fékezheti. Az EKB a jövő hónapban készít új előrejelzést, ebben jelzi majd, milyen inflációs környezetet vizionál az év további részében. Az árfolyam alakulásának hatásait pedig nagy figyelemmel követik.
Az euró a hónap elején már 1,37 dollárt ért, 15 havi csúcsra kapaszkodott fel. Az utóbbi három hónapban hét százalékkal erősödött a dollárral, és hússzal a jennel szemben. Utóbbira utalva jegyezte meg nemrégiben Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke, hogy az új tokiói kormány a jegybankon át gyengíteni akarja a valutát, megsértve a jegybanki függetlenség elvét, és árfolyamháborús állapotokat teremtve. Nos, ami a függetlenséget illeti, ezzel teljes mértékben azonosult csütörtökön Mario Draghi is. De hozzátette: az árfolyamok kilengése mögött egyelőre nem szándékos manipulációt lát, hanem azt a tényt, hogy a nagyon alacsony kamatok és a jegybanki likviditási programok ilyen következménnyel járnak.
Az európai gazdaság egyelőre nagyon visszafogottan teljesít, s Draghi szerint csak az év második részében várható fokozatos élénkülés, ahogy a pénzügyi piacok hangulata javul, ahogy bővül a globális kereslet. Ezt segíti az alacsony kamat, az európai pénzügyi piacok töredezettségének megszűnése, a kormányzati reformprogramok érvényesülése. Az állampapírpiacokon is kezd helyreállni a rend, az idén az eurózóna nehéz helyzetű országai adták az új kötvénykibocsátás 55 százalékát.
Csütörtökön egyébként Spanyolország 4,6 milliárd euró értékben adott el különböző lejáratokon papírokat, de kissé magasabb hozammal, aminek oka a Rajoy kormányfőt is érintő korrupciós botrány. Az olasz hozam is emelkedett csütörtökön, amint a piac észleli, hogy Berlusconi volt kormányfő valamit ledolgozott hátrányából baloldali ellenfelével szemben.
A tájékoztatón Draghi kitért arra is, hogy miközben akadnak kedvező jelek, a kis- és középvállatok nehezen jutnak hitelhez, a hitelezés továbbra sem élénkül, csak a nagy cégek jutnak forráshoz a piacokon.
Az árfolyamra és általában a gazdasági kilátásokra vonatkozó megjegyzések nyomán az euró meredeken zuhanni kezdett a dollárral szemben. Az ülés előtti 1,3570-es árfolyam hamar 1,34-re változott.
Még két témát feszegettek a frankfurti sajtóértekezleten. A Reuters szerda esti kiszivárogtatása nyomán az ír parlamentnek rendkívüli sebességgel kellett megszavaznia az ingatlanpiaci felfutásba belerokkant Anglo Irish bank felszámolását, miközben egyezkedett az EKB-val, hogy a 2023-ig évi 3,1 milliárd eurós törlesztéssel járó és összesen 28 milliárd eurót kitevő ígérvényei helyébe hosszabb lejáratú államkötvényt bocsáthasson ki, vagyis lényegében átütemezze adósságát. Draghi nem kommentált, de az alkut Dublinban tényként emlegették. S Draghinak a személyes érintettségére vonatkozó kérdésekre is válaszolnia kellett, vajon az olasz jegybank elnökeként még 2011-ben elnézte-e a toszkánai Monte dei Paschinak, Itália harmadik legnagyobb bankjának hibás tevékenységét, amely mára hatalmas veszteségben ölt testet. Azt mondta, ő és intézménye elment addig, amíg jogilag lehetséges volt. Majd kifejtette: az egységes európai bankválság-kezelési szabálykönyvre, azaz a nemzetállami szinten azonos törvényi keretre lenne szükség az ilyen banki kudarcok megoldására.
