Draghi felgyorsítaná a reformokat
A múlt hónapban megkezdett új kommunikációs politika jegyében Mario Draghi, az EKB vezetője azt is közölte a csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy a kamatszint még jó ideig alacsony marad, sőt tovább csökkenthet. A laza monetáris politikát az EKB idén és jövőre is folytatja, ugyanakkor Draghi részletes iránymutatást nem adott a monetáris politika várható pályájáról és az ezt befolyásoló tényezőkről. (Mint ismert, a kilátásokra utaló, a piac számára eligazítással szolgáló új módszer annyira megtetszett Matolcsy György MNB-elnöknek, hogy júliustól már ő is ezt a kommunikációs modellt alkalmazza.)
A kamattartás várható volt, bár Draghi kitérő válaszokat adott azzal kapcsolatban, hogy a kamatszint tartása egyhangú döntés volt-e, illetve megvitatták-e a kamatszint csökkentésének lehetőségét. A hosszú távú iránymutatásról azonban az olasz bankár beszámolója szerint konszenzus volt. A Spiegel Online hírportál értesülése szerint a múlt havi kamatdöntésnél nem volt egyetértés, és az „északi” (holland, német) jegybankárok összefogása akadályozta meg a kamatláb 25 bázispontos csökkentését. Az EKB májusban csökkentette rekordalacsonyra, 0,5 százalékra a kamatszintet.
Draghi a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón figyelmeztetett, még mindig negatív kockázatok terhelik az euróövezet gazdasági kilátásait. Ide sorolta a pénzpiacok volatilitását, a vártnál gyengébb belső keresletet, és a szerkezeti reformok lassú ütemét. Draghi azt is megállapította, hogy az európai munkaerőpiac továbbra is gyengélkedik, s reformra van szüksége a versenyképesség javítása érdekében, továbbá az eurózóna hitelpiaca túlságosan széttöredezett, ami miatt sürgető a bankunió kiépítése. Az olasz bankár szerint a kormányoknak nem szabad felhagynia a deficitcsökkentő intézkedésekkel, de emellett „növekedésbarát” politikákat is ki kell dolgozniuk. Az EKB elnöke szerint az inflációs várakozások stabilak.
Az EKB vezetője szerint nem csak a pont egy éve bejelentett, de a gyakorlatban eddig még nem alkalmazott kötvényvásárlási akció stabilizálta az eurózónát. – Minden szempontból jobb a helyzet, mint tavaly – közölte Draghi az eurózóna állapotát értékelve, és kitért rá: egyes tagállamok kormánya jobban, mások kevésbé jól használták ki a kötvényvásárlás bejelentését követő piaci nyugalmat. Hangsúlyozta, a fiskális konszolidáció jól halad, a strukturális reformok területén viszont gyorsabb tempóra kellene váltani.
Az eurózóna stabilitásáért aggódók az idén is viszonylag nyugodtan mehetnek el nyaralni. A héten megjelent adatok szerint az euróövezetben júniusban a májusban mért 12,1 százalékon stagnált a munkanélküliség, míg – két év után először – az EU 27 tagállamában 11-ről 10,9 százalékra mérséklődött a ráta. (Igaz, az előző év nyarához képest mind az unióban, mind az eurózónában magasabb az állástalanok aránya.) Továbbá a Markit piackutató indexe szerint júliusban nemcsak a német, de az euróövezeti feldolgozóipar kilátásai is javultak. Az összkép természetesen még mindig borús, erre utalt Draghi is a kockázatok részletezésénél.
Ám van, aki úgy véli, fordulóponthoz érkezett az eurózóna, de kérdéses, ez mikor hozza el a növekedés várva várt beindulását. A bizonytalansághoz hozzájárul, hogy nyilvánvaló finanszírozási nehézségekkel küzd a görög mentőprogram, ám erről a szeptemberi német választásokig alig beszélnek nyíltan. A csöndet szerdán a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) Brazíliát képviselő közgazdász, Paulo Nogueira Batista törte meg, aki az EUobserver hírportál szerint nem támogatta a legutóbbi, görögöknek szánt segélyrészlet kifizetését. Batista szerint Görögország nem lesz képes visszafizetni a hitelt. Az IMF szerdán napvilágot látott jelentése szerint a hellének 10,9 milliárdos hiánnyal néznek szembe, 4,4 milliárddal jövőre és 6,5 milliárddal 2015-ben. További adósságleírásról egyelőre nincs szó, ez tabutéma a német választásokig, de megfigyelők szerint ez elkerülhetetlen lesz a hivatalos, állami hitelezők részéről is.
Egyelőre nem született döntés az EKB kormányzótanácsának ülésén azzal kapcsolatban, hogy a többi jegybank példáját követve az EKB is nyilvánosságra hozza a kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyveit. Az elmúlt hetekben maga Draghi is utalt rá nyilvánosan, hogy ezt a lépést a jegybank működésének átláthatósága, a folyamatok jobb megértése érdekében meg kell tenni. Ugyanakkor arra a csütörtöki sajtótájékoztatón is kitért, hogy a többi központi banktól eltérő az EKB szerkezete, hiszen az eurózóna 17 országának jegybankára ül a kormányzótanácsban, s el kell kerülni, hogy a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozásával az adott kormányok esetleg megpróbálják befolyásolni őket. Az igazgatótanács ősszel terjeszt javaslatot a kormányzótanács elé a kérdésben.
