A nagy jegybankokból érkező ellentmondásos nyilatkozatok és a pénzbőség korszakának esetleges lezárulása miatt egyre idegesebb tőzsdei hangulatban tartott ülést csütörtökön az EKB és a Bank of England is, de egyik sem módosította az irányadó kamatot, és nem vetett be új nem szokványos eszközöket sem.

Ám kérdésekre válaszolva az EKB kormányzótanácsának ülése után Mario Draghi azt mondta, hogy minden az asztalon van, s részletes viták témája, mi egyebet tehetne még a jegybank, ha szükséges. Meg is említett néhány ötletet, amelyet már felvetett a nyilvánosság előtt is. Bár nagy lelkesedés ezeket a gondolatokat nem fogadta, Draghi megint jelezte: az európai jegybank kész a negatív betéti kamat bevezetésére, tudván azt, hogy ennek a megoldásnak, amely a hitelezést igyekezne serkenteni, nyilvánvalóan lehetnek hátrányai is.

A másik felvetés lényege az, hogy élénkíteni kellene a jelzálog-hitelezésre épülő, úgynevezett eszközalapú értékpapírok piacát, vagyis azt a pénzügyi termékcsoportot, amelynek túlburjánzása végül is a válságot elindította az Egyesült Államokból. Az európai esetben viszont ezt a kevéssé fejlett, Draghi szerint szinte nem is létező piacot éppen a kis- és középvállalkozások hitelezésének serkentésére használnák fel, amihez szükség lenne az Európai Beruházási Bank vagy az európai mentőalap (ESM) garanciájára is. De a piac fejletlensége miatt ennek hatása azért nem lenne túl nagy.

A lényeg az – erősítette meg Mario Draghi –, hogy a monetáris politika laza marad, ameddig szükséges, s az EKB korlátlanul rendelkezésre áll a kereskedelmi bankok számára, ami a likviditási igényeket illeti, legalább jövő nyárig, s ha kell, még tovább.

A mostani kamatdöntést azzal támasztotta alá Mario Draghi, hogy az üzleti hangulati indexek javulnak, s lassú, fokozatos élénkülés várható az év további részében. Az infláció májusban 1,4 százalékos ütemű volt, vagyis jóval elmaradt a jegybank által megcélzott kétszázalékos szinttől, a munkanélküliség viszont 12,2 százalékos, s egyre emelkedik. Különösen aggasztónak nevezte Draghi a fiatalok helyzetét a munkaerőpiacon. Utalt rá, hogy a valutaövezet együttes nemzeti összterméke (GDP) 0,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévben a megelőző háromhavi periódushoz képest, amikor 0,6 százalék volt ez az adat. Vagyis a térség továbbra is recesszióban van, de a hanyatlás üteme mintha csökkenne.

Összességében az EKB úgy látja, hogy idén 0,6 százalékkal zsugorodik az eurózóna gazdasága, a recesszió mélyebbnek ígérkezik, mint márciusban gondolták, de jövőre 1,1 százalékos, az előző prognózisnál gyorsabb iramú bővülés várható, jórészt az exportnak és a laza monetáris politikának, valamint az alacsony inflációnak köszönhetően.

Bár az eurózóna állapota most nem tett szükségessé kamatcsökkentést, Draghi szavaiból is kiderült, hogy a kamatváltoztatás szerény hatása nagy fejtörést okoz. A pénzügyi piacok töredezettsége miatt például a spanyol és az olasz cégek alig jutnak hitelhez, olyan drága a kölcsön. Különösen a kis- és középvállalkozók számára, akik tömegesen mennek tönkre, zárják be a boltot, holott az eurózóna állásainak 75 százaléka ebben a vállalati körben keletkezne.

Az EKB elnöke kifejtette: a recesszió és a kockázatok miatt nincs megfelelő hitelkínálat a piacon. A bankok helyzete javult, tőkeellátottságuk jobb, s előrehaladtak a mérlegalkalmazkodás folyamatában. A kormányoknak, az európai mentőalapnak (ESM) azonban készen kell állniuk arra, hogy ha az EKB az új egységes felügyeleti rendszer központi elemévé válik, akkor pontos képet kell alkotni bankokról, s megfelelő pénzalapot szembeállítani az esetleges tőkeigénnyel.

S miközben Draghi leszögezte, hogy bankuniót a menetrend szerint létre kell hozni, az egységes felügyelet mellett az egységes szanálási rendszert is működőképes állapotba kell hozni. – Lesznek még viták – válaszolta egy kérdésre, amely arra utalt, hogy Párizs és Berlin javaslata a bankválságok levezetésére számos ponton ütközik azzal, amit az Európai Bizottság előterjesztett. A brüsszeli testület azt szorgalmazza, hogy ő legyen a döntéshozó, s ő határozhassa meg, hogy mely bankokat kell bezárni, átalakítani, szétvagdalni, méretében csökkenteni, más pénzintézettel összeolvasztani.

A kormányzótanács egyéb aggodalmaknak is hangot adott: ha a költségvetési hiány kiigazítására egyes országok még több időt kapnak, s azt nem használják fel a versenyképesség, a növekedés serkentésére, és munkahelyteremtésre, akkor a piacok kíméletlen csapására számíthatnak később. Az fiskális igazodásra több időt csak valóban rendkívüli indokok alapján kell adni – hangoztatta Draghi, amikor a tájékoztató elején felolvasta az ülésről szóló részletesebb közleményt.