Az infláció középtávon is jóval a kétszázalékos cél alatt marad, de ez a pálya megfelel az Európai Központi Bank (EKB) 1,1 százalékos idei és 1,3 százalékos jövő évi előrejelzésének, így egyelőre nem okoz gondot – mondta csütörtökön a kormányzótanács ülése után tartott sajtóértekezletén Mario Draghi, a frankfurti székhelyű intézmény elnöke, miután a döntéshozó testület változatlanul a 0,25 százalékos szinten hagyta novemberben mérsékelt irányadó kamatot.

És az összes többi kamatot, vagyis egyelőre nem számít fel negatív kamatot a kereskedelmi bankok számára, amelyek szívesen tartják pénzüket az EKB-ban ahelyett, hogy hiteleznének. S Draghi megemlítette bevezetőjében, hogy miközben a háztartások hitelezése alig bővül, a vállalatoké csökken, mert a kockázatok és a mérlegalkalmazkodás miatt hitelkínálat és hitelkereslet sincs.

Az ülést mégis viszonylag jó hangulatban tartották meg, hiszen az európai üzleti hangulati index váratlanul nagyot emelkedett, s kedvező egyéb gazdasági adatok láttak napvilágot, a feldolgozóipartól a szolgáltatásokon át az exportig és az ipari termelésig. Igaz, a jó számokból bőven jutott Németországnak. De a héten Írország és Portugália is kedvező feltételek és nagy érdeklődés mellett bocsátott ki államkötvényeket, s a hozamok esése átterjedt Olaszországra és Spanyolországra is.

Egy kérdésre válaszolva, hogy európai politikusok máris győzelmet kiáltanak és a válság végét ünneplik, Draghi azt válaszolta, ő óvatosabban fogalmazna, a fellendülés irama gyenge, az élénkülés folyamata törékeny, politikai, geopolitikai feszültségek bármikor megakaszthatják. Tény azonban, tette hozzá, hogy az EKB intézkedései és nyilatkozatai, valamint a kormányok által meghozott fiskális kiigazító és szerkezetátalakító lépések, valamint az immár 18 tagállamot egybefonó euróövezet kormányzási rendszerének a reformja erősíti a bizalmat.

S további bizalomerősítő intézkedés lesz, hogy az EKB átvilágítja a bankokat. Ennek rövid távon persze lehet hatása a hitelezés szűkülésére, de már az év végére egyértelműen látni lehet majd a pénzintézetek helyzetét, és ez inkább segíteni fogja a hitelezést és a fellendülést. Biztatónak nevezte, hogy az export mellett most már a belső kereslet is serkenti a növekedést, vagyis az EKB erőfeszítései végre megmutatkoznak. Draghi többször is hangsúlyozta, hogy a monetáris politika hosszabb időn át igen laza marad.

Minthogy decemberben a maginfláció 0,7 százalékos történelmi mélypontra zuhant az eurózónában, arról is faggatták Draghit, nem lát-e deflációs veszélyt, mint oly sok elemző, s nem érzi-e szükségét a további lazításnak. De a jegybankelnök szerint az eurózóna nem a kilencvenes évek Japánja, az EKB eleve másként állt hozzá a válsághoz, mint annak idején a japán vezetés, a cégek és bankok állapota is jobb, az inflációs várakozások pedig jól lehorgonyzottak a kétszázalékos célhoz.

De ha a helyzet változna, vagyis az infláció irama tovább mérséklődne, akkor az EKB mindent megtenne az ellenkező irányú folyamatok megindítására, hiszen tisztában van az alacsony inflációnak, az alacsony kamatnak a megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával. Kitért viszont azon kérdések megválaszolása elől, amelyek a lehetséges eszközökről faggatták volna.

Az EKB-t megelőzve a Bank of England sem módosított a 0,5 százalékos alapkamaton és a mennyiségi lazítás keretösszegén. A szigetország jegybankja nem adott ki részletes közleményt – mint sok elemző várta – a gazdaság állapotáról. A brit gazdaság háromszázalékos tempóban bővül, s valószínűsíthető, hogy a munkanélküliségi ráta a múlt év negyedik negyedében hét százalék alá csökkent. A Bank of England azt hangoztatta, hogy e szinten megfontolja, nincs-e szükség a kamat emelésére.