Rebecca Harmssal, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának elnökével sem osztottak meg sokkal több információt csütörtöki magyarországi látogatásán a paksi atomerőmű illetékesei a tervezett bővítésről, mint amennyit a hazai adófizetőkkel szoktak. Néhány elejtett félmondatból azonban olyan kép rajzolódik ki, ami alapjaiban ellentmond az eddigi kormányzati atomkommunikáció állításainak.

Az eurozöldek politikusa a magyarországi zöldpártok (az LMP és a Párbeszéd Magyarországért) képviselőivel kereste fel a Paksi Atomerőművet. Mint a bejárást követő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, elsősorban a bővítési projekt, illetve az erőműben 2003-ban bekövetkezett üzemzavar pénzügyeire volt kíváncsi, de egyik tárgykörben sem kapott érdemi és megnyugtató válaszokat. Szerinte egy kis európai állam számára kockázatos lehet, ha az eddiginél jobban elköteleződik az atomenergia mellett, hiszen a nulkeáris beruházások fajlagosan és abszolút értelemben is drágák, ugyanakkor alig teremtenek munkahelyet, elsősorban importra épülnek, és minden fejlesztési lehetőséget elszívnak az alternatív energiaforrások elől.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke Rebecca Harmshoz csatlakozva azt hangsúlyozta: Európában ma nem az atomenergiának, hanem a zöldenergia-iparnak van érdemi hatása a foglalkoztatás növelésére és a gazdaság élénkítésére. Szél Bernadett szerint a paksi erőmű esetében az atomenergia-használat társadalmi elfogadásának két alapvető feltétele, a biztonsági szempontok első helyre sorolása és a teljes átláthatóság is megkérdőjelezhető.

Példaként említette, hogy a 2003-as súlyos üzemzavar részleteiről a közvélemény és a parlament máig csak részinformációkkal rendelkezik, azt pedig ismételt kérdéseik ellenére sem árulta el a kormány, hogy összesen mekkora veszteséget okozott az incidens, és ki fizette a számlát. Azt is megjegyezte: a Pakson hallottak szerint az MVM (az atomerőmű tulajdonosa) közgyűlése fog dönteni a bővítésről, ami egy parlamenti demokráciában elképzelhetetlen, és - az országgyűlés egyértelmű felhatalmazása nékül - nem is jogszerű.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarország társelnöke beszámolt a Paks2 projektcég vezetőjével folytatott megbeszéléseikről, ahol többek között az hangzott el, hogy az atomerőmű-építést a garantált (vagyis a piaci árak fölé emelt és rögzített) átvételi ár modelljével kívánják finanszírozni, a tendert pedig a beruházásra és a finanszírozásra együtt akarják kiírni. Előbbi azt jelenti, hogy az új paksi blokkokból származó áram akár évtizedeken keresztül (amíg a beruházás meg nem térül) különlegesen drága lesz: Nagy-Britanniában, ahol hasonló konstrukcióban épül atomerőmű, a garantált átváteli ár a szabadpiaci áramárnak éppen a duplája (pedig a szigetország nyilvánvalóan sokkal jobb feltételekkel jut hitelhez, mint a bóvli besorolású Magyarország). Ha pedig az építést és a finanszírozást összecsomagolják, akkor a tender jó eséllyel az orosz Roszatomra lesz szabva, eddig ugyanis egyedül ez a cég jelentkezett ilyen komplex ajánlattal.