A csekkautomaták látszólag kényelmesen használhatók, de nehézkesek. A fizető bedugja a csekkeket, ellenőrzi a kijelzőn a fizetendő összeget, de ellenőriznie kell a 24 jegyű számlaszámot is, majd kártyával lehet fizetni. A tavaly november óta tartó tesztüzem után a héten indult az éles. A 19 helyszínen az ügyfelek az automatának helyt adó létesítmény nyitvatartási idejében (tehát kérdéses a vásárnapi működés) befizethetik azokat a sárga vagy fehér csekkjeiket, amelyek teljesen ki vannak töltve.

Eszi a csekkeket Veres Viktor / Népszabadság

A részben kézzel kitöltött csekkeket az automata nem eszi meg. A berendezés csak kártyás fizetésre alkalmas, ám a postai gyakorlathoz képest jó hír, hogy kártyás vásárlásnak minősül, nem pedig sokkal drágább készpénzfelvételnek, mint az ügyintéző esetében. A Magyar Posta a tapasztalatok függvényében dönt arról, hogy bővíti-e a terminálok számát. Vagyis minden attól függ, hogy elegendő magyar hajlandó-e így fizetni a csekkjeit, vagy lehetővé teszik-e az automatában a készpénzes fizetést.

Az automata esélyeit rontja, hogy csak a teljesen kitöltött csekkekkel működik a gyors és egyszerű megoldás, tehát ha valakinek egy kézzel megírt csekkje is van, már be kell állnia az ügyintézőhöz a sorba. Nagy kérdés, mennyi idő alatt térül meg az egyenként nettó 6,8 millió forintos ár. A Magyar Posta közlése szerint a fejlesztésben a T-Systems volt a partnere, ám lapunk információi szerint a munkát valójában beszállítóként egy Flexsys nevű cég végezte. Lapunk ez ügyben érdeklődött az állami cégnél, amely információnkat nem kommentálta, de annyit jelzett: mindent tud, amit tudnia kell.

A Flexsys honlapja szerint a kereskedelemben, banki és közszolgáltatói szektorban keres olyan partnereket, amelyek a fejlesztésük segítségével alternatív számlafizetési szolgáltatást nyújtanának ügyfeleiknek. Érdekes, hogy a posta a csekkautomatákkal épp az ilyen szolgáltatók terjeszkedésének kívánja elejét venni. Ami a megtérülést illeti, ez kemény dió lesz. S nemcsak a kézzel megírt csekkek miatt. Az egy csekken realizált bevételt csökkenti a tranzakciós illeték, a kártyás fizetés díja, így egy átlagos csekken cirka 90 forint bevételt könyvelhet el a posta.

Vagyis minden egyéb költség számítása nélkül egy automata ára több mint 95 ezer csekk befizetése után jöhet vissza. Egy év alatt ez napi 260 csekk befizetésével jön össze, két év alatt már elég ennek a fele is. Az sem kevés. Vagyis a beruházás meglehetősen drága. Különösen hogy abból az adószabályok miatt az áfa nem igényelhető vissza, így valójában 172,72 millióba kerülnek gépek, darabonként 8,6 millió forintba.

A posta lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy az automatákkal elkezdődött az OTP kiszorítása. A csekkbefizető automaták kártya-elszámolásához szükséges szolgáltatásokat  az FHB-Posta csoporthoz köthető Díjbeszedő Kártyaközpont Zrt. nyújtja, igaz, az elszámoló bank még mindig az OTP Bank. Utóbbi nem válaszolt kérdésünkre, hogy mindez mekkora bevételkiesést jelent neki. A piaci árak figyelembevételével valószínűsíthető, hogy az FHB-Posta házon belül tartja a befizetések összegének 0,3-0,4 százalékát.