Határozott lépésre szánta el magát a kínai központi bank, amely gyakorlatilag két százalékkal leértékelte a jüant, válaszul a világ második legnagyobb gazdasága felől érkező egyre riasztóbb hírekre. A döntés megdrágítja a Kínába irányuló exportot, és újabb valutaháborút válthat ki.
Doppingért kiált a gazdaság
A jüan kedd hajnali, kétszázalékos leértékeléséhez hasonlóra két évtizede nem volt példa, az intézkedést a pekingi jegybank „egyszeri kiigazításként” jellemezte. Bár a növekedés a hivatalos kimutatások szerint a második negyedévben is éppen elérte a lélektani határt képező 7 százalékot, a gazdaság lassulása szembeszökő: egyre kevesebb az új beruházás, lassul az ipari termelés, és az üzleti hangulat már nyomokban sem tartalmaz optimizmust.
Az utolsó csepp a pohárban a hétvégén kijött júliusi exportadat volt, amely brutális, 8,3 százalékos visszaesést jelzett. Erre lépett Peking, eltolva a jüan kereskedési sávjának közepét, szabadabb utat engedve árfolyammozgató piaci hatásoknak. A gyengébb jüannal ismét versenyképesebbé válnak külföldön a kínai termékek, noha árban még ma is kevés konkurenssel kell megvívniuk.
A leértékelés egyben annak is a beismerése, hogy a nagy váltás politikája még nem hozta meg a gyümölcsét. Arról van szó, hogy motort cserélnének a kínai gazdaság gyorsnaszádjában, az export helyett a belső fogyasztás lenne az igazi húzóerő. Ebből annyi sikerült, hogy az export csökkent, de a belső fogyasztás nem indult be abban az ütemben, ahogy azt remélték.
A kivitel az idei első hét hónapban egy százalékkal maradt el az egy évvel korábbi időszakétól, ami a globális kereslet növekedésének enerváltabbá válásáról is tanúskodik, hiszen Kína a világ legnagyobb exportőrének számít. A folyamatosan gyengülő exportteljesítmény kapcsán meg kell említeni, hogy a tavalyi bázis magas volt, az igazi visszahúzó erő azonban a jüannak a vezető devizákhoz képest történt felértékelődése volt, ami egyes irányokba jelentősen megdrágította a kivitelt.
A jüan az euróhoz képest 23, a jenhez pedig 17 százalékkal erősödött az utóbbi 12 hónapban, ennek nyomán az euróövezeti kivitel négy, a japán pedig 11 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben az amerikai export 7 százalékkal bővült, amiben a dollár erősödése is szerepet játszott. A leértékeléssel valamennyit vissza lehet nyerni, de a külkereskedelmi forgalom idei évre tervezett 6 százalékos bővülése álom marad – állítják a The Wall Street Journalnak nyilatkozó elemzők. Az erős jüan a kínai vállalatok külföldi terjeszkedését is segítette, e folyamatban kisebb törés következhet most be. Az is biztos, hogy a leértékelés a világkereskedelmi elszámolásokban a dollár konkurenséül szánt jüan presztízsének sem tett jót.
Az első lövés eldördült az újabb devizaháborúban, a nagy kérdés, mi lesz erre az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed válasza – értékelték a kedd hajnali „partizánakciót” a Marketwatch által megkérdezett elemzők. A Fed a piaci várakozások szerint szeptemberben indította volna el kamatemelési ciklusát, miután az amerikai gazdaság már nem igényel további monetáris lazítást. A dollár túlzott megerősödésének veszélye azonban átértékelheti a Janet Yellen vezette Fed álláspontját. Ha az amerikai gazdaság egészséges növekedéséhez szükséges dollárárfolyamban hátrányos elmozdulás lesz, arra a Fed vagy a kamatdöntés elcsúsztatásával, vagy a vártnál kisebb mértékű emeléssel reagálhat. Annak viszont a látszatát is el akarják kerülni, hogy Kínából bármilyen nyomás érheti az amerikai monetáris politika alakítóit.
Kínában legutóbb másfél évvel ezelőtt vásároltak olyan kevés autót, mint júliusban. Tavaly júliushoz képes 6,6 százalékkal kevesebb, összesen 1,3 millió autó talált gazdára. A helyi gyártók 30 százalékos átlagos kedvezménnyel igyekeznek kisöpörni készleteiket, legtöbben kapacitásaik szűkítését tervezik. A jüan leértékelése érzékenyen érinti a Kínába exportáló autógyártókat, így a kecskeméti Mercedest és a győri Audit. Egyrészt termékeik megdrágulnak, másrészt ha hazahozzák az ottani profitjukat, sokat veszítenek az átváltási árfolyamon. A szoros kínai kötődésű cégek papírjaitól szabadultak a tőzsdéken, a Mercedes és a Volkswagen részvényárfolyama egyaránt 4,3 százalékot esett.