A kormány a jövő héten benyújtja a parlamentnek a devizahitelek forintosításáról szóló törvénytervezetet – mondta el Varga Mihály az MTI-nek vasárnap. A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatából, valamint a tárcája által valamivel korábban kiadott közleményből több fontos részlet is kiderült a folyamatról.

Így például eldőlt, hogy a bankok piaci árfolyamon váltják forintra a devizahiteleket: vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt pénteki, november 7-ei hivatalos árfolyamait veszik alapul, vagy a Kúria június 16-án hozott jogegységi döntése óta eltelt időszak átlagárfolyamát – attól függően, melyik kedvezőbb az ügyfél számára.

Jelen állás szerint az előbbi, vagyis a svájci frankban nyilvántartott kölcsönöket 256 forinton, az euróalapú hiteleket 309 forinton, míg a japán jenben jegyzett adósságokat 2,1 forinton válthatják át. – A Kúria jogegységi döntése egyértelműen fogalmazott, az árfolyamkockázat az ügyfelet terheli – emlékeztetett Varga Mihály.

Az is kiderült, hogy csak a jelzálogkölcsönöket, vagyis a lakáshiteleket és a szabad felhasználású kölcsönöket forintosítják. Ugyan korábban többször is felmerült, hogy a devizaalapú autóhiteleket és -lízingszerződéseket is forintra kellene váltani (ezt a kormányból elsősorban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szorgalmazta), ám erre – legalábbis egyelőre – nem kerül sor.

Varga Mihály ugyan csak a jelzálogkölcsönöket említette, ám a forintosítás valószínűleg kiterjed a lakáslízing-szerződésekre. A korábbi adósmentő programokban legalábbis a kormányzat nem tett különbséget a két adósságtípus között.

Eldőlt továbbá, amit szintén sejteni lehetett: a devizahiteleket nem lesz kötelező forintra váltani. – A devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket – fogalmazott a tárcavezető.

Szakértők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaszi állásfoglalásából nem következik, hogy a törvényalkotó jogszabállyal ilyen mélységében beavatkozhatna magánjogi szerződésekbe. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ha az ügyfél kezdeményezi devizaadósságának forintkölcsönné alakítását, akkor a bank ezt nem utasíthatja el.

A forintosítás kereteiről a nemzetgazdasági tárca megállapodást kötött a Magyar Bankszövetséggel. – A megállapodás tartalmazza, hogy milyen törvényjavaslatot terjesztünk be a parlamentnek, rögzítjük azt, hogy ebben a kormány mit vállal, rögzítjük, hogy az átváltásnak hogyan kell megtörténnie – mondta Varga Mihály. Hangsúlyozta, hogy az átlagos devizahiteles mindenképpen jól jár az elszámoltatással és a forintosítással.

Varga Mihály elmondta azt is, hogy banki hitelezésre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön. Ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól. Hozzátette, az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok ezt a szerepüket nem töltötték be, és nem hitelezték a magyar vállalkozásokat. A kormány szerint a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.

Az MNB is felkészült a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe - közölte a jegybank. Az MNB minden nagyobb partnerbankjával szerződést kötött, valamint a bankszövetséggel egy megállapodást is aláírt annak érdekében, hogy a bankok a forintosításból származó devizalikviditást ne a piacon, hanem az MNB tenderein szerezzék be.

Közölték, a MNB jelentős szerepet vállal a deviza- és a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásában azzal, hogy a bankok számára biztosítja a forintosításhoz szükséges deviza teljes mennyiségét. Az MNB számára kiemelt cél, hogy a szükséges deviza mennyiségét olyan módon juttassa el a pénzügyi rendszernek, hogy a forintosítás zökkenőmentes legyen – írták.

Emlékeztettek arra, hogy első lépésben a monetáris tanács november 4-i ülésén döntött arról, hogy az MNB rendelkezésre bocsátja a bankrendszer számára a fogyasztói devizahitelek forintosításához szükséges, maximum kilencmilliárd euró összegű devizamennyiséget, majd második lépésben november 7-én az MNB minden érintett partnerbankkal formális szerződést kezdeményezett.

Hozzátették: ebben az MNB vállalta, hogy a partnerkörébe tartozó hitelintézetek számára biztosítja a forintosításhoz kapcsolódó fedezési ügyletek teljes devizaigényét. A jegybankkal egyedi megállapodást kötő hitelintézetek pedig azt vállalták, hogy minden fedezeti ügyletekhez szükséges devizaigényüket a jegybanktól szerzik be a devizapiac helyett.