Szabálytalanságok sorát állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésében. Domokos László, az ÁSZ elnöke úgy fogalmazott: komoly hiányosságokat tártak fel a GVH 2008-2012 közötti működésében.

A GVH nem rendelkezett közép-és hosszútávú hivatali stratégiákkal, így az éves szakmai terveiben sem határozták meg minden esetben konkrétan az ellátandó tevékenységeket illetve nem határozták meg minden esetben az egyes tevékenységek felelőseit.

Az ÁSZ külön kiemelte, hogy a GVH önálló szervezeti egységeként működő Versenykultúra Központ (VKK) szakszerűtlenül és átláthatatlan adott támogatásokat külső személyeknek, cégeknek a versenykultúra fejlesztésére. A vizsgált időszakban 572 millió forint támogatást helyezett ki a GVH-VKK. Horváthné Herbáth Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: a pályázatoknál a dokumentáltság hiánya, a pályázatok befogadásának, elbírálásának a rendje hiányos vagy szakszerűtlen volt. A GVH nem tartotta be a határidőket, sok esetben késtek a döntések, nem dokumentálták a kifizetéseket, a döntéseket, illetve a költségek elszámolását, de olyan pályázatot is befogadott a GVH-VKK, amely nem felelt meg a pályázati célnak.

Domokos László javaslatot tett Juhász Miklós GVH-elnöknek, hogy a GVH vizsgálja felül a Gazdasági Együtműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött együttműködési szerződését. Az ÁSZ szerint ugyanis a szerződés rendkívül aránytalan terhető rótt GVH-ra, így az ÁSZ szerint a GVH 691 millió forintot költött az OECD-program keretében működő Regionális Oktatási Központ (ROK) fenntartására, amihez az OECD mindössze 24,1 millió forinttal járult hozzá.

A GVH az ügyfélkezelés során sem mindig tartotta magát a vonatkozó jogszabályokhoz illetve a saját belső rendjéhez - állapította meg az ÁSZ. A GVH a bejelentések 80 százalékát utasította el különféle okokból. Az ÁSZ statisztikai mintavétel alapján úgy látta: az elutasított panaszok 62 százalékában volt megfelelő, 32 százalékban nem egészen, 6 százalékában pedig egyáltalán nem volt megfelelő az ügyintézés menete. Ugyanakkor lapunk kérdésére Domokos László elmondta: a GVH 2010-es átszervezése segített ezen a helyzeten.

Komoly probléma a GVH működésében, hogy a bírságok egy részét nem tudta behajtani. Ebben szerepet játszott az is - állapította meg az ÁSZ -, hogy a GVH-nál hiányzott a követeléskezelés szakszerű rendszere. A GVH így sokszor késve jelezte a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV) a behajtandó kintlévőséget illetve késve jelezte az igényét a céges felszámolók felé is. Míg az adott időszakban 15 milliárd forint volt a beszedett bírság összege, addig 2 milliárd forintot nem tudott a GVH behajtani, amit végül értékvesztésnek kellett elkönyvelnie.

Az ÁSZ ugyanakkor pozitívan ítélte meg a hivatal rendjének 2010 után történt átszervezését illetve a hivatal gazdasági működését is stabilnak ítélte meg.

GVH: az ÁSZ főleg a 2010 előtti időszakot bírálta

A GVH közleményben reagált az ÁSZ megállapításaira. Szerintük az ÁSZ általt észlelt hiányosságok zömében a 2010 előtti időszakra vonatkoznak, a GVH-nál azóta ezeket korrigálták. Így ma már a GVH-nak van közép-és hosszútávú stratégiája. A 2010-es vezetőváltás óta a GVH-nál egységesítették a GVH-VKK pályázati rendjét, illetve 2008 és 2010 között kifizetett 572 millió forintos pályázati összeget a GVH új elnöke túlzónak találta, azt azóta lecsökkentette.

A követeléskezelés hiányosságai a GVH szerint arra vezethető vissza, hogy 2010-ben egy elavult, rossz rendszert vettek át, amit 2011-től folyamatosan fejlesztettek. A GVH szerint annak, hogy a felszámolókhoz késve fordult a hivatal, sok jelentősége nincs, mivel a csődtörvény szerint a GVH követelései hátra vannak sorolva, így az is ritka, hogy a GVH a felszámolónak befizetett regisztrációs díj egy részét visszakapja.

Az OECD - program kapcsán a GVH úgy látja: az ÁSZ eszközei nem alkalmasak arra, hogy felmérjék, az OECD-GVH Regionális Oktatási Központ (ROK) milyen előnyt jelent Magyarországnak. A GVH szerint Magyarország a ROK tevékenységén keresztül olyan fejlődő piacokra fordít erőforrást, amelyek utána hozzájárulnak Magyország térségbeli gazdasági és diplomáciai szerepének megerősítéséhez.