"Sikerült a Munka törvénykönyve olyan módosítását kidolgoznunk, amelynek nem lesznek vesztesei" – jelentette ki a javaslat ismertetése során Ján Richter munka-, szociális és családügyi miniszter, utalva arra, hogy a csomag részben kompromisszumos megoldások elfogadásával jött létre. Hangsúlyozta: a módosítás nem bontja meg a munkavállalók és a munkaadók közötti egyensúlyt, hanem megerősíti azt, mivel a megegyezéseknek köszönhetően a közeljövőben nem lesz szükség a jogszabály további módosítására.

A Munka törvénykönyvének megváltoztatása iránti elkötelezettségét Robert Fico kormánypártja (Irány - Szociáldemokrácia - Smer-SD) már akkor jelezte, amikor a jogszabályt Iveta Radicová kabinetje liberalizálta. Ez a liberalizáció a jelenlegi kormány álláspontja szerint jelentős mértékben rontott a munkavállalók helyzetén. A módosításról a jövő héten kezdődő szeptemberi ülésén tárgyal a pozsonyi törvényhozás. Tekintetbe véve a plénumon belüli erőviszonyokat és azt, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása a kormányprogram egyik hangsúlyos pontja, annak elfogadásával lehet számolni.

A csomag a többi között stabilizálja a megbízási szerződés alapján munkát vállalók helyzetét, mivel az a jövőben munkaviszonynak számít majd, az így munkát vállaló is érvényesítheti a minimálbérre való jogigényét. Az újítás megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kollektív szerződésekben a törvénykönyvben foglaltaknál rosszabb feltételeket is megállapíthassanak. A jogszabály korlátozza a határozott időre szóló munkaszerződések újbóli megkötésének lehetőségeit is. Ennek alapján a jövőben két év alatt legfeljebb két határozott időre szóló szerződést köthet majd alkalmazottjával a munkaadó, ez a korlátozás leginkább a munkaerő-közvetítő ügynökségeket érinti majd.

A módosítás ismételten bevezeti a felmondási idő és a végkielégítés egyidejű alkalmazásának gyakorlatát. Ennek alapján a munkaadó ismét köteles lesz végkielégítést fizetni elbocsájtott alkalmazottjának. A végkielégítés összege a ledolgozott évek függvényében 1 és 5 havi bruttó bér között mozog majd.

Bővülnek a jogtalanul elbocsájtott alkalmazottak érdekérvényesítési lehetőségei is, a bíróság által ilyennek ítélt esetekben akár 36 havi bér kifizetésére is jogosultak lehetnek.

A jogszabály-módosítást már annak előkészületi szakaszában sok bírálat érte az ellenzék egy része, valamint néhány munkáltatói érdekképviseleti szervezet részéről. A Munkáltatók Uniója (RÚZ) szerint például annak hatályosítása közvetve 50 ezer munkahely megszüntetését okozhatja. A szaktárca ellenben – az elmúlt tíz év munkanélküliségi adatai, valamint a GDP alakulásának tükrében – azt állítja: a foglalkoztatottságra a Munka törvénykönyvének módosításai nincsenek jelentős hatással. "A foglalkoztatottság mértéke nem attól függ, hogy jobb- vagy baloldali kormányzat által elfogadott Munka törvénykönyve van-e érvényben, azt a gazdaság fejlődési üteme határozza meg" – szögezte le Ján Richter.