Drónok harca

Miközben a pilóta nélkül, távirányítva vezérelhető drónok rendkívül sok problémára nyújtanak megoldást, elsikkad, hogy használatuknak vannak veszélyei is. A repülést szabályozó hatóságok rigorózus hozzáállását kevesen értik meg.

Az ember vezette repülőknél alacsonyabban és lassabban repülő permetező drónok olyan légörvényeket keltenek, amelyeknek hála a növényvédő szer eljut még a levelek aljára is. Az eredmények „egyszerűen vitathatatlanok” – állítja a légügyi joggal foglalkozó dallasi repülőgép- és helikopterpilóta, Ladd Sanger.

Utasszállító repül egy drón felett. Egyelőre más a pálya
Utasszállító repül egy drón felett. Egyelőre más a pálya
Carlo Allegri / Reuters

A drónoknak köszönhetően fejlődik és olcsóbbá válik a filmforgatás, a hírek rögzítése, a keresési és mentési akciók, a rendőrség munkája, a tűzoltás, a régészeti kutatások, a kémények ellenőrzése, valamint a csővezetékek, a vulkánok, a légszennyeződés és az élővilág szemmel tartása. A Pilóta Nélküli Járműrendszerek Nemzetközi Egyesülete (AUVSI) szerint a drónok napi 27millió dollár hasznot hajthatnak az amerikai gazdaság számára.

2015. szeptember 30. előtt azonban Amerika biztosan nem fogja besöpörni ezt az összeget. A kongresszus ugyanis ezt a határidőt tűzte ki a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) számára, hogy dolgozza ki azokat a szabályokat, amelyek alapján a drónok biztonságosan integrálhatók a légtérbe; jelenleg csak a hobbi célú használat megengedett. Ha a szabályok nem lesznek túl szigorúak, azzal az amerikai gazdaság három év alatt 70 ezer munkahelyet és 13,6 milliárd dollárt nyerhet az AUVSI számításai szerint.

Az FAA azonban biztonsági okokból mindeddig igen merev magatartást tanúsított. Bár a drónok használatának tilalma alól már most is lehet – bár igen nehezen – felmentést kapni, a megengedett használat köre azonban igen korlátozott. – Júniusban az FAA „rettenetesen merev” értelmezést tett közzé – legalábbis Paul Voss, a massachusett si Smith College műszaki főiskola professzora szerint, aki úgy véli: a repülőgép fogalmának kiterjesztésével a hatóságok már jogot formálnak a bumerángok, a frizbik és a kézből indított vitorlázómodellek használatának szabályozására is.

Már több tucat egyetem kivette a tanrendből azokat a műszaki tárgyakat, amelyek keretében tárgyakat röptettek a campus fölött. Voss azt panaszolja, hogy a repülőgéptervezés-óra gyakorlatilag értelmét vesztette, mióta a főiskola modellgépei nem szállhatnak fel. Más egyetemek, köztük a Harvard és a Stanford 28 professzorával és vezetőjével együtt petícióban ítéli el az FAA „megdöbbentő” korlátozásait, és az aláírók megjegyzik azt is, hogy a légügyi hivatal bezzeg nem rest a védelmébe venni bizonyos érdekeket, például a régi nagy repülőgépgyártók és a pilóta-szakszervezetek érdekeit.

Az FAA irányelvéhez több mint 33 ezer vélemény érkezett. Több közülük kiborította a hivatalnokokat, de alighanem így lehetnek azok is, akik kapcsolatba kerültek a hivatallal. Például az a férfi, akit tízezer dollárra megbüntetettek, mert egy promóciós videó elkészítéséhez hungarocell drónt röptetett a Virginiai Egyetem campusa fölött. Májusban a bíróság eltörölte a bírságot, és kimondta, hogy a büntetés indoklása „nevetséges”. Az FAA fellebbezett.

Augusztusban a New York-i Brendan Schulman vezetésével a Kramer Levin Naftalis & Frankel ügyvédi iroda három pert is indított az FAA ellen szabályozással való visszaélés miatt. Ha így megy tovább, Schulman szerint minden drón röptetéséhez két, jogosítvánnyal és orvosi igazolással rendelkező kezelőre lesz szükség, akik nem röptethetik a drónt látótávolságon kívülre. Vagyis, a drónok még egy lombos fát sem repülhetnének jogszerűen körül. A megoldás őszig a levegőben marad.

A szerző The Economist szabadúszó tudósítója.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.