Szoros szavazásban döntött a kamattartás mellett a monetáris tanács – mondta Simor András jegybankelnök az ülést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: a tanács előtt két javaslat volt: a tartás mellett egy 50 bázispontos emelés, s az előbbi kapott több voksot. Az ülésen áttekintették az elmúlt hónap eseményeit. Makrogazdasági mutatókban nem történt lényeges változás, az inflációs folyamatok a korábban jelzettekhez hasonlóan alakultak.

Simor András elnök sajtótájékoztatója az MT döntéséről

Az másik fontos külső tényező, az ország kockázati megítélése azonban romlott, de a tanácstagok többsége úgy ítélte meg, hogy a kormányzati kommunikáció javult. Simor kérdésre válaszolva fontosnak nevezte, hogy Magyarország kockázati megítélésében érdemi és tartós javulás legyen.

Ebben fontos lépést jelent, hogy a kormány világosan elkötelezte magát az IMF/EU pénzügyi megállapodás mellett. Az elnök szerint ennek „mihamarabb” meg kellene történnie. Ám amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé – hívta fel a figyelmet a lehetséges fejleményekre a jegybankelnök.

Egyfelől igaz, hogy a tavalyi évet jellemző 3,9 százalékos átlagos fogyasztói árindex alacsonynak tekinthető, de az év végi adóemelések és a januártól élő két százalékpontos áfaemelés ismét az 5 százalék irányába hajtja az inflációt. A hazai fogyasztás azonban – mind a beruházások, mind a lakosság költekezésének visszafogottsága miatt – továbbra is lanyha, az idén jó esetben is stagnálhat csupán.

Emiatt a termelők és a szolgáltatók csak megfontoltan emelhetik áraikat, egy az egyben nem tudják érvényesíteni ebbéli szándékaikat. Az infláción béroldali nyomás sincs, ami nem is csoda, hiszen a recesszió irányába tartó magyar gazdaság munkaerőigénye egyre szerényebb, s ez nem kényszeríti a munkáltatókat inflációt meghaladó béremelésekre. Az elemzők a reálbérek csökkenésére számítanak az idén.

A kamatpolitikát tehát inkább a külső körülmények mozgatják. A mostani kamatemelés akkor jött, amikor az euróárfolyam ismét a 300 forintos szint környékén kezdett stabilizálódni az után, hogy január ötödikén 324,27 forintos tetőzött a kurzus.

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötendő hitelszerződés körüli bizonytalanságok a kormányfő utóbbi hetekben mutatott kompromisszumkész fellépése eredményeként kezdenek elülni, s az árfolyamban, az államkötvényhozamok csökkenésében is megfigyelhető a feszültség lassú oldódása.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök mai brüsszeli megbeszélése után tovább javulhat a helyzet. A monetáris tanács döntéseit a rövid távú folyamatok nem szokták befolyásolni, nem jellemző a tagokra, hogy egyetlen kedvező adat láttán azonnal változtassanak a kamatpolitikán. Most viszont ez történt, ami egyben azt is előrevetíti, hogy a héttagú testületben Simor András és alelnökei alulmaradtak a kormány által tavaly delegált új tagokkal szemben.

Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy ma nem emelte tovább az alapkamatot – értékelte a helyzetet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfólió-menedzsere. Az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be.

Úgy tűnik, itthon belátta a kormány, hogy mindenképp szüksége van az IMF-megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen változott az elmúlt hónap során.

Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az ECB hároméves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak. Véleményünk szerint azonban így maradt a bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF-megállapodás – írja Bebesy Dániel.