Devizatartalékból csökkentik az adósságot?
Megítélés kérdése, hogy a jegybank jelenlegi devizatartaléka sok vagy éppen elegendő – válaszolta egy képviselői kérdésre a parlament gazdasági bizottságában hétfői meghallgatásán Pleschinger Gyula. A Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja lesz, elmondta: hüvelykujjszabály szerint a devizatartaléknak akkorának kell lennie, hogy képes legyen fedezni az ország háromhavi importigényét, illetve a nemzetgazdaság (az állam, a bankrendszer és a vállalati szektor) éven belül lejáró teljes devizakötelezettségét.
Ezzel szemben az MNB jelenlegi devizatartaléka képes lenne fedezni hathavi import- és a következő másfél évben lejáró devizakötelezettséget. Az utóbbi években egészséges szintű, megfelelő biztonságot nyújtó tartalék épült fel – tette hozzá Pleschinger. A meghallgatás után, már a folyosón újságíróknak válaszolva ennél valamivel konkrétabban fogalmazott a távozó államtitkár. Elmondta: a devizatartalékból nem szabad a költségvetés finanszírozására költeni, ebből a forrásból legfeljebb az államadósság csökkentésére lehet fordítani. A devizatartalék csökkentése csak az államadósság csökkentésével párhuzamosan képzelhető el.
Bár ez nem jelentene közvetlen finanszírozást (amire egyébként a jegybanknak nincs is lehetősége), a költségvetés számára már az is komoly segítséget jelentene, ha az MNB a devizatartalék egy részét az államadósság csökkentésére fordítaná. A korábban felvett hitelekkel kapcsolatos kamatfinanszírozás komoly terhet jelent a büdzsé számára, tavaly és idén is mintegy 1200 milliárd forintot kell erre a célra költeni. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés nagyjából nyolc százaléka a korábban felvett hitelek törlesztésére megy el.
A hétvégén leköszönt jegybankelnök, Simor András február közepén, az MTI-nek adott interjúban a témával kapcsolatban arról beszélt, hogy a devizatartalékot jelenleg csak nagy kockázat vállalása mellett lehetne csökkenteni. Ha az ország olyan IMF-hitelszerződést kötött volna, melyet bármikor lehívhat, akkor a devizatartalék kisebb lehetne. Megjegyezte: mivel a magyar gazdaság, ezen belül különösen a bankok külső adóssága csökken, ezért fokozatosan és óvatosan a devizatartalékot is lehet csökkenteni. Ez a folyamat már lényegében el is indult: a devizatartalék 2012-ben közel négymilliárd euróval, azaz több mint tíz százalékkal csökkent. A devizatartalék jelenleg mintegy 34 milliárd euró.
Az MNB új vezetése konzervatív monetáris politikát visz majd, alapesetben nem tervezik úgynevezett nem-konvencionális eszközök (olyan lépések, amelyek megváltoztatják a jegybanki mérleg méretét vagy szerkezetét) használatát – mondta el újságíróknak Pleschinger Gyula. Korábban, bizottsági meghallgatásán a leköszönő államtitkár arról beszélt, hogy a jegybanknak – függetlensége és alapvető feladatai (az árfolyam- és az árstabilitás fenntartása) szem előtt tartásával – a rendelkezésére álló eszközökkel segítenie kell a gazdasági növekedést. Erre azonban csak akkor van lehetősége az MNB-nek, ha a kormány továbbra is szigorú költségvetési politikát folytat, az államháztartás hiányát nem engedi három százalék fölé emelkedni, az államadósság pedig tovább csökken – tette hozzá.
