Devizás perek: soha nem lesz vége
Az ügyvéd állítja: a kezelési költséget a bankok annak ellenére számolták el devizában, hogy a havi törlesztőrészletek befizetésével kapcsolatos feladataik zöme forintban jelentett kiadást. Ez már korábban is szóba jött, ám senki nem fordult emiatt bírósághoz. Felvetette emellett, hogy a pénzintézetek az általában egyéves kamatperiódus elején határozták meg a tőke összegét, és azt az elszámolási időszak végéig állandónak tekintették. Ebből kiindulva adták meg a kamat és a kezelési költség összegét, miközben az ügyvéd szerint a tőke időközben kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan csökkenhetett.
Lassan három éve húzódik az ügy Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A kezelési költség számításának módja szintén kifogásolható – véli Kende. Azt ugyanis minden esetben a még fennálló tőketartozásra figyelemmel kalkulálták, bár tényleges költséget nem a teljes adósságra, hanem csak az aktuális törlesztésre lehetett volna elszámolni. Ugyanakkor az ügyvéd felveti azt is, tisztességes-e az a szerződési kitétel, hogy minden kockázat az adósé. Ezt annak ellenére sem tartja felesleges kérdésnek, hogy a Kúria jogegységi határozatában egyszer már kimondta: ezzel nincs semmi baj.
A két keresetet még 2012 októberében nyújtották be, de Kende szerint a bíróság mindent megtett annak érdekében, hogy azokkal ne kelljen érdemben foglalkoznia. A Fővárosi Törvényszék ugyan befogadta azokat, és az első tárgyalási napot is kitűzte, viszont nem sokkal később hozott egy végzést, amellyel a pert megszüntette. Az ok: a fogyasztóvédelmi törvény alapján a szervezet nem jogosult közérdekű keresettel élni, mert legalább két éve működnie kellett volna, és ennek a feltételnek nem felelt meg.
Az ügyvéd azonban nem erre hivatkozva, hanem a polgári törvénykönyv felhatalmazása alapján perel, amely ugyancsak feljogosítja az érdekképviseleteket kereset benyújtására. Erre Kende megint csak azt a választ kapta, hogy az egyesület nem jogosult perelni, mivel a fogyasztóvédelmi törvény előírásai nem teljesülnek. Az ügyvéd felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordult, ott jogegységi eljárást kezdeményeztek. Erre viszont csak akkor volna szükség, ha hasonló ügyekben eltérő döntések születnek, de nem voltak hasonló ügyek, ezért a jogegységi tanács elutasította az indítványt.
Végül a Kúrián Kendééknek adtak igazat, és kötelezték a Fővárosi Törvényszéket a két eljárás lefolytatására. Így az első tárgyalásra július 7-én kerül majd sor. Kende sikerként könyveli el, hogy legalább az ügy érdemi elbírálását ki tudták kényszeríteni. Szerinte indítványuknak lehetnek olyan pontjai, amelyekben esély van arra, hogy nyernek.