A külföldi devizában több ezer milliárd forint értékben eladósodott magyar háztartások törlesztési terheinek növekedése, a hazai fizetőeszköz árfolyamában júniusban bekövetkezett 4-5 százalékos árfolyamgyengülés hatására eléri a havi kétmilliárd forintos nagyságrendet. Ugyanez az összeg a tegnapi árfolyammozgások következményeként egymilliárd forintra tehető - állapítja meg elemzésében Vízkelety Péter. A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint az elmúlt hetek belpolitikai fejleményei, a rosszabbra fordult nemzetközi klíma és az EU-IMF párossal félbeszakadt mostani tárgyalások nem tettek jót a forinthozamoknak, mindezen tényezők legalább 100 bázispontos hozamemelkedést okoztak az éven túli lejáratokon. Mindezek ellenére azonban nem valószínű, hogy a kialakult helyzet beláthatatlan katasztrófába torkollik.

Az elemző hétfői kamatdöntés kapcsán kifejtette: „Már az év elején is az óvatosabb szereplők közé tartozva 5,5 százalékos 2010 végi kamatszinttel számoltunk. Mára csupán annyiban érdemes ezt a véleményünket felülvizsgálni, hogy a jelenlegi 5,25 százalékos szintről nemigen látunk esélyt a további csökkentésre, miután a releváns kockázati tényezők (infláció, országkockázati megítélés) ezt nem teszik lehetővé. Bízunk abban, hogy a jegybank által kilátásba helyezett, és 3-6 hónapos horizonton mintegy 50 bázispont erejéig a piac által is árazott kamatemelés elkerülhető, annál is inkább, mivel szükséghelyzetben nem az apró, finom lépések szoktak terítékre kerülni."

Bár néhány külföldi szakértő a bedőléstől félti Magyarországot, aggodalmaik jókora túlzásnak tekinthetők - vélekedik Vízkelety Péter. A fontosabb mutatókból szerinte az olvasható ki, hogy extrém esetben, ha például a következő egy évben nettó értelemben nem tudna Magyarország piaci forráshoz jutni, az ország akkor sem kerülne csőd közeli helyzetbe. Magyarország kellő fegyelmezettség mellett képes magát finanszírozni, az átmeneti nehézségek esetére pedig rendelkezik megfelelő tartalékokkal.

A június eleji szerencsétlen, kormányhoz közeli kommunikáció, a rosszabbra fordult nemzetközi klíma és az EU-IMF párossal félbeszakadt tárgyalások az elemző szerint sem tettek jót a forinthozamoknak - mindez legalább 100 bázispontos hozamemelkedést okoztak az éven túli lejáratokon. A további bizonytalanság értelemszerűen hozhat gyengülést, ám attól azért egyelőre nem tartunk, hogy a mostanra kialakult helyzet valamilyen beláthatatlan katasztrófába torkolljék.

Az alapkező a forint június eleji árfolyam-gyengülésekor úgy becsülte: a hazai fizetőeszköz árfolyamának 4-5 százalékos gyengülése esetén a havi kétmilliárd forintos nagyságrendet is elérheti a devizahitelesek törlesztő részleteinek emelkedése. A hétfői árfolyammozgások ugyanakkor önmagukban elegendőek ahhoz, hogy a jelenlegi állapot tartós fennmaradása esetén a számla szintén 10 számjegy körüli legyen. Hozzáteszik: bár az összeg igen tekintélyes, a hangsúly a tartósságon van. Márpedig az elemző szerint nem veszett el a lehetőség, hogy a problémák 2-3 hónapos időtávon rendeződhetnek.

A Generali Alapkezelő elemzője szerint a jelenlegi 290 körüli EURHUF árfolyam - különösen az egy évvel ezelőttihez képest megerősödött svájci frankkal párosulva - már az a szint, ahol a piaci szereplők, így a jegybank is, szorosabban kell, hogy figyeljék az eseményeket.