A Kúria hétfői döntése után az a fő kérdés jelenleg, hogy a svájci frank alapú kölcsönnel rendelkezők mennyit és hogyan kaphatnak vissza a jogegységi határozat következtében. A politika által megerősített alapszabály, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forint hitelesek. A Bankmonitor.hu kiszámolta, hogy mekkora most a különbség a két hiteltípus között és próbálta megbecsülni az esélyeket a visszafizetés mértékére és formájára vonatkozóan is. A példaszámítások alapján átlagosan 11 százalékkal csökkenhet az érintettek havi törlesztési kötelezettsége.

A portál munkatársainak részletes számításait itt tekintheti meg.

A Kúria döntése nyomán a bankok 400 milliárd forintos költséggel számolhatnak az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés rendezése kapcsán, és ezen felül nekik kell állniuk az árfolyamváltozásból és a devizahitelek forintra váltásából fakadó költségek egy részét is - mondta Gulyás Gergely fideszes parlamenti alelnök, aki részt vesz az őszre várható devizahiteles csomag kidolgozásában. A 400 milliárdos becslés nem a kormány sajátja, erről még nem készítették el saját becslésüket.

A kormány a devizahiteleket év végéig vezetheti ki véglegesen. Az adósok a törlesztőrészletek csökkentésével számolhatnak, amelyeket forintban rögzítenek, tehát az őszre várható csomaggal az árfolyamváltozásból fakadó problémát is kezelni fogják. Még nem döntöttek arról, hogy mennyivel csökkenhetnek az adósok törlesztőrészletei. Gulyás hozzátette: az állam is részt vállal majd a csomag terheinek megosztásban, de a költségek jelentős részét a bankok állhatják.

Gulyás elmondta, még nem lejátszott ügy, hogy végül mennyit kell összesen fizetniük a bankoknak. Amikor arról kérdezték, kibírja-e ezt a terhet a bankszektor, úgy válaszolt: "Bízunk ebben. Ahogyan az ügyfeleknek is el kellett viselniük a bankok által elkövetett jogtalan gyakorlatoknak a hatását, úgy most a bankoknak is el kell viselniük ennek kiigazítását" – írja a Portfolio.hu.