Támogatja a kölcsönüket 90 napnál régebben nem törlesztő devizahitelesek megsegítését a Magyar Bankszövetség – mondta az InfoRádiónak a szervezet alelnöke, megbízott vezetője. Gyuris Dániel szerint egy ilyen csomag nem gyengítené a pénzügyi stabilitást, mivel a bankoknak is az az érdeke, hogy ügyfeleik rendben tudjanak fizetni. A kormányzati elképzelésekről még nem voltak tárgyalások a Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankszövetség között, de a pénzintézetek nyitottak az egyeztetésre.

A bankszövetség is tisztában van azzal, hogy a devizahiteles ügyfelek egy része nem tudott élni az eddig felajánlott eszközökkel. Van, aki az árfolyamgát alá nem tud bejelentkezni, mert nem tudja 90 nap alá szorítani tartozását, míg mások a Nemzeti Eszközkezelő adta lehetőséggel nem tudnak élni, mert nem felelnek meg a szociális rászorultság követelményeinek – hívta fel a figyelmet Gyuris.

Van megoldás a problémára

Ennek a köztes ügyfélkörnek tavaly már felajánlottak egy lehetőséget: a hitelek forintra váltását és ezzel együtt a tartozás negyedének elengedését, de sokan nem tudtak élni vele – tette hozzá. Most készítenek elő egy másik megoldási javaslatot a devizahiteles ügyfeleknek. Érdemi egyeztetés még nem kezdődött erről a kormánnyal, de azonos módon ítélik meg a problémát – vélekedett a megbízott vezető, aki szerint össze lehet hozni olyan megoldást, amely mindhárom érdekeltnek, az ügyfélnek, a banknak és az államnak is jó.

A bankszövetség nem segítségben, hanem olyan megoldásban gondolkodik, amely hosszú távon sem gyengíti a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor kiutat mutat az ügyfeleknek nehéz helyzetükből. Ehhez, mint mondta, mindhárom félnek áldozatot kell vállalnia. A kormányzati elképzelésekből csak a sajtóból értesültek a bankok. Ha megismerték ezek részleteit, biztos, hogy lesz pontosító, kiegészítő véleményük – mondta Gyuris, hozzátéve: a kormány döntése lesz, elfogadja-e ezt. Ennek része lehet a banki veszteségek bankadóból történő leírása is – jelezte.

Mint arról szerdán beszámoltunk: a kormány és a bankok olyan javaslaton dolgoznak, amely több tízezer devizahitelesnek jelenthetne segítséget, azoknak, akik sem az árfolyamgáttal, sem az eszközkezelő adta lehetőséggel nem tudnak élni. A bankok a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, az ebből származó veszteségüket pedig részben leírhatnák a bankadóból. Elképzelhető, hogy a programot a jegybank is segítené devizatartalékával, ahogyan tette azt egy éve a végtörlesztés esetében. A bankok a forintosításhoz szükséges devizát az MNB-től vásárolnák meg, így az akció nem járna a forint gyengülésével.

Orbán: óvatosan a devizatartalékkal!

A devizatartalékkal kapcsolatos hírekre a Varsóban, a visegrádi országok kormányfőinak találkozóján részt vevő Orbán Viktor újságíróknak azt mondta: „Nagyon óvatosan bánnék azzal, hogy a devizatartalékot a gazdaságpolitika céljaira használjuk fel. Ez nem a miniszterelnök hatásköre. Egy ilyen nyitott gazdaság esetében, mint Magyarország, nagyon óvatosan kell kezelni ezt a kérdést. A kormányfő hozzátette: „A nagyon óvatos politikának vagyok a híve ezzel kapcsolatban, és ez a kérdés a Magyar Nemzeti Bank elnökének hatáskörébe tartozik".

A kormányhoz közel álló forrásunk szerint a kabinet mindenképpen meg szeretné őrizni a devizatartalékok jelenlegi, 34 millárd euró feletti szintjét. "Matolcsy György sem gondolja azt", hogy az MNB-tartalékból 1-1,5 milliárd eurós nagyságrendben egy következő mentőcsomag finanszírozására kellene fordítani – hangsúlyozta az egyik kormányközeli politikus.

Felpörgetnék az eszközkezelőt

Egy, a folyamatokra rálátó kormánypárti politikus megerősítette azt a Népszabadságban közölt információt, hogy most a "bedőlés szélén" álló lakossági devizahiteleseken igyekeznek segíteni. Ugyanakkor úgy fogalmazott: a cél a Nemzeti Eszközkezelő "felpörgetése", a társaságnak forrásokat kell biztosítani. Hozzátette: nem a jegybanki devizatartalékot használnák a devizahitelesek problémáinak a megoldására. A forrásunk szerint van mód további devizaforrások bevonására is, példaként a letelepedési államkötvényt említette.

Fideszes képviselők már elfogadott javaslata szerint tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli – vagyis unión kívüli – állampolgár, akinek magyarországi befektetései miatt beutazásához és itt-tartózkodásához nemzetgazdasági érdek fűződik. Ilyen nemzetgazdasági érdek, ha a kérelmező igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 ezer euró értékben rendelkezik legalább öt évre szóló, határozott idejű értékpapírral. Feltétel azonban, hogy ezt az értékpapírt olyan – az Államadósság Kezelő Központtal szerződéses viszonyban álló – vállalkozásnak kell kibocsátania, amely kizárólag az állam által erre a célra kibocsátott államkötvényébe fektet. Ebből a forrásból egymilliárd euróra számítanak fideszes körökben.

A felügyeletnek is van javaslata

Eközben a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) is előállt saját, a devizahitelesek segítését célzó javaslatával. Szász Károly PSZÁF-elnök szerint az árfolyamgát március végi határidejét korlátlanul meg kellene hosszabbítani, vagyis a devizahitelesek bármikor kérhetnék a törlesztőrészlet kiszámításakor alkalmazott árfolyam rögzítését. (Svájci frankban jegyzett kölcsönnél 180 forinton, euróalapú hitelnél 250 forinton, míg japán jenben nyilvántartott adósságnál 2,5 forinton.) A devizahitelekből átlagosan még 12 év futamidő van hátra, így az ügyfelek, élethelyzetüktől függően bármikor dönthetnének úgy, hogy csatlakoznak a rendszerhez.

Az adósok minimum három, legfeljebb öt évig maradhatnának az árfolyamgátban, Szász Károly azonban – a Nemzetgazdasági Minisztériumnak még január végén eljuttatott, a felügyelet hatástanulmányával kiegészített javaslatában ˜– lehetővé tenné, hogy akár többször is belépjenek a programba. Erre azonban csak akkor adna lehetőséget, ha az előző könnyítés idején a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeget kifizették (ide kerül a tényleges és a csökkentett árfolyammal számolt törlesztőrészlet különbözetéből a hitel tőkerésze – a kamatrészt az állam és a bank vállalja át). Ehhez azonban módosítani kell az árfolyamgát működését, jelenleg ugyanis előbb a devizahitelt kell visszafizetni, és ezután lehet megkezdeni a gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozás rendezését.

Na, de ki a hibás?

Érdekes eredményeket hozott a Lakásfókusz Elemzési Központ felmérése. A központ 500 fő megkérdezésével azt vizsgálta, ki kit tart felelősnek a devizahitelesek helyzetéért. A megkérdezetteknek a devizahitel-válság kialakulásában közrejátszott öt tényezőt kellett osztályozniuk: a bankok hitelezési politikáját, a gyenge forintot, a szabályozást és a felügyeletet, a csökkenő jövedelmeket, valamint a hitelfelvevők nem kellő körültekintését.

A teljes lakosság szerint a devizaválság kialakulását nagyjából ugyanannyira okozta a forint gyengülése, mint a csökkenő jövedelmek, a bankok nem kellően körültekintő hitelezési politikája, vagy a devizaadósok felelőtlen hitelfelvétele és a hiányos szabályozás. A devizahitellel rendelkezők elsősorban a forintárfolyamot és a szűkülő anyagi kereteiket okolták a kialakult helyzetért, míg a kölcsönnel nem rendelkezők szerint – az előbbieken túl – a devizahitelesek tehetnek leginkább a sorsukról.

A felelősség megítélése tehát aszerint változott, hogy mennyire volt érintett a megkérdezett. Így a devizahitellel rendelkezők a felelőtlen hitelfelvételt az átlagnál kevesebben jelölték meg fő tényezőként, míg az ilyen hitellel nem rendelkezők komolyan felelősnek tartják a hitelfelvevőket is. A teljes lakosságot reprezentálók körében enyhébb volt a megítélés, de szerintük felelősek sorsukért a hitelfelvevők is.