A nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-n hétfőn megjelent interjúban azt mondta: szeretné, hogy a devizahitelesek kompenzációja révén még a helyhatósági választások előtt pénzt juttassanak az embereknek, de nem ez az intézkedések lényege. A Kúria döntései kötik a kormányt, ha mindenhol a lehető legszorosabb határidőket tartjuk be, akkor is legkorábban október végén, november elején zárulhatnak le a most induló banki devizahiteles perek. A devizahitelek forintosításáról szóló jogszabály benyújtása pedig november végén, december elején várható. 2014 végéig mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a devizahitelekből milyen feltételek, milyen elszámolás mellett lesznek forinthitelek, ez a reális menetrend.

Ezek alapján Varga Mihály úgy látja, a forintosítás a jövő évben történik meg, de ehhez a jogszabályokat idén el kell fogadni.

 

Arra a felvetésre, hogy az 50 százalékos magyar tulajdon elérésének a bankrendszerben van-e határideje, a miniszter úgy válaszolt: minél előbb, annál jobb. Nincs kitűzött céldátum. A helyzet jobb, mint 2010-ben, de a kívánatos nagy változások még nem következtek be.

Úgy látja, a külföldi tulajdonú bankok magyarországi leánybankjai számára még mindig vonzó piaci lehetőségeket kínálunk. Az elmúlt hetekben az Erste, a Raiffeisen, az Unicredit és a CIB is deklarálta, hogy maradni fog. Azt Erste vezére azt mondta, 2015-től már jobb évekre számít. A Raiffeisennél lekerült a napirendről a leánybank értékesítése, tartós, bővülő jelenlétre számítanak, a CIB-nél ugyanezt mondják. Senki nem akar banktól megszabadulni, mindenki meg akarja tartani, vagy alapítani szeretne – valószínűleg azért, mert felmérték, ez egy jó üzlet – jegyezte meg.

Az egy számjegyű személyijövedelemadó-kulccsal kapcsolatban kifejtette, hogy ez körülbelül 500 milliárd forintos kiesést jelentene a bevételi oldalon, ha kilenc százalékra csökkenne a szja kulcsa. Ennek a fedezetét, forrását egyelőre nem látja, de a cél az, hogy lehetőleg minél kisebb mértékű elvonás terhelje a munkából származó jövedelmet.

Megjegyezte: megfontolandónak tartja azt az ötletet, hogy a gyereknevelést elismerjék a nyugdíjrendszerben. Európa sok országában van már olyan rendszer, ahol valamilyen módon ösztönzik a nyugdíjrendszer összekapcsolását a vállalt, felnevelt gyermekek számával. Sokféle megoldás van, az adórendszeren keresztül és közvetlen járadék formájában is lehet visszatéríteni.