Az év második felére jobb növekedési kilátásokat eredményezett az Európai Unióban, hogy a második negyedév óta jelentősen javult a gazdasági helyzet. Ugyanakkor összességében még mindig a GDP tavasszal előrejelzett 4 százalékos csökkenése várható az idei évre - jósolta hétfőn kiadott előrejelzésében az Európai Bizottság.

"Tovább kell folytatnunk az idei évre és a 2010-re vonatkozóan bejelentett gazdasági ösztönző intézkedéseket, és fel kell gyorsítani a pénzügyi szektor helyreállítását annak érdekében, hogy a bankok készen álljanak ésszerű feltételekkel hitelezni akkor, amikor a vállalatok és háztartások folytatni kívánják beruházási terveiket" - hangoztatta Joaquín Almunia pénzügyi biztos.

A mostani jóslat szerint a meghatározó gazdaságú tagállamok közül Németországban és Franciaországban például a tavasszal vártnál kisebb lesz (-5,4-ről -5,1-re, illetve -3-ról -2,1 százalékra) a GDP visszaesése idén, de Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában nagyobb csökkenés várható. Lengyelország esetében 1,4 százalékos csökkenésről Brüsszel 1,0 százalékos növekedésre javította jóslatát.

"A világgazdaság szabadesése befejeződött. A legfrissebb kereskedelmi és termelési adatok, csakúgy mint az üzleti és fogyasztói bizalom, optimizmusra adnak okot" - áll a jelentésben. A világ GDP-jének várható visszaesése a jelenlegi aktualizált erőjelezés szerint a korábban becsült mértéknek a felét teszi ki (-0,7 százalék a tavaszi előrejelzésben szereplő -1,4 százalékkal szemben).

A bizonytalanság továbbra is nagy, és bár nagyon rövid távon a vártnál nagyobb fellendülés is elképzelhető, annak fenntarthatósága korántsem bizonyos - fogalmazott a brüsszeli bizottság.
Változatlanul hagyta a testület az idei inflációs előrejelzést is: 0,9 százalék az unióra és 0,4 százalék az euróövezetre vonatkozóan. Az energia- és élelmiszerárak "korábbi - árleszorító hatással járó - csúcspontjainak bázishatásai eltűnnek, és nincs a horizonton más lényeges inflációs nyomás" - áll a közleményben.

A helyzet - főként a központi bankok és az állami hatóságok által a gazdaságba pumpált, korábban nem látott mértékű összegek miatt - javult, de a gazdaság gyengélkedésének negatív hatása továbbra is begyűrűzik a munkaerőpiacra és az államháztartásba - mondta Almunia.

"Egyértelmű, hiteles és koordinált kilépési stratégiát kell meghatároznunk az államháztartások fenntartható pályára történő fokozatos visszaállítására, és meg kell találnunk a szükséges erőforrásokat Európa növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának növeléséhez" - tette hozzá.

Biztató jelnek mondta, hogy nyáron megindult a globális gazdaság stabilizálódása. Az EU GDP-jének csökkenése az idei második negyedévben jelentősen kisebb volt, -0,2 százalék az első negyedévében mért 2,4 százalékos eséshez képest.

Ami a világgazdaságot illeti, Brüsszel megállapításai szerint a fellendülést Ázsia fejlődő piacai vezetik, Kína növekedése továbbra is erőteljes, míg az Egyesült Államok gazdaságának szűkülése is alábbhagyott. Az ösztönző csomag és a nettó export várhatóan a harmadik negyedévtől kezdve lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a növekedési pályára állást.

Európában a külső helyzet várható javulása és a kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett mind az állami, mind a magánfogyasztás jól tartotta magát, a készletek korrekciója is folyamatosan halad, és a nagy gyakoriságú gazdasági mutatók is bizonyos mértékű fellendülésre utalnak a következő negyedévek során. Ez a bizottság szerint részben a jelentős ösztönző intézkedéseknek tudható be, amelyek közül "számos tagállamban még néhányat az év későbbi részében kell végrehajtani".

A válságnak a munkaerőpiacra és államháztartásra gyakorolt teljes hatása még mindig nem érezhető, és a lakáspiacokon végbemenő kiigazítás számos országban továbbra is visszafogja az építési beruházásokat - emelte ki Brüsszel.