Demjánék megint perelnek
A Takarékbank Zrt. csütörtöki rendkívüli közgyűlésén a részvényesek többsége ismét úgy döntött, támogatja a takarékszövetkezeti szektor feletti irányítást átvenni készülő befektetői csoportot abban, hogy kicselezzen egy számára kedvezőtlen alkotmánybírósági határozatot – ha a szükség úgy hozza. A szavazás kimenetele nem volt kérdés: az adott esetben az igazságszolgáltatás kijátszását lehetővé tévő előterjesztést ugyanis – miként korábban – megszavazta a Takarékbank többségét jelenleg birtokló két állami vállalat, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. is.
Amint arról már többször beszámoltunk: a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, tavaly megszavazott törvény jelentősen átalakította a viszonyokat a takarékszövetkezeti szektorban. A Takarékbankot megtette a több mint 120 takarék központi bankjává, olyan utasítási, ellenőrzési és szankcionálási jogokkal ruházta fel, hogy akár úgy is irányíthatja a szektort, mintha csak egy másfél ezer fiókból álló hálózatot működtetne. Ezután a már tulajdonos MFB mellett a Magyar Posta is részesedést szerzett a Takarékbankban, a két állami cég pedig együtt többségbe került, a részvények csaknem 55 százalékát birtokolják.
A takarékok többségét tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) előbb tavaly júliusban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult az integrációs törvény, illetve a szövetkezeti szektor átalakítása miatt, majd a Fővárosi Törvényszéken is pert indított. Utóbbira azért volt szükség, mert az MFB és a Magyar Posta tavaly év végén pályázatot írt ki a Takarékbank többségére, az OTSZ pedig így kívánta megakadályozni, hogy a győztes Magyar Takarék (MT) Zrt. még azelőtt átvegye az irányítást, hogy az AB döntést hoz a kérdésben.
Az OTSZ végül célt ért, a törvényszék bírája megtiltotta a Takarékbankrészvények értékesítését az AB-határozatig. Válaszul az MT mögött álló befektetők (a társaság tucatnyi takarékszövetkezet, illetve az azokhoz köthető magánszemély, valamint az FHB-bankcsoport tulajdonában van) a Takarékbank április végi közgyűlésére javaslatot terjesztettek be részvényre váltható kötvények kibocsátásáról. A kötvényeket kizárólag az MT jegyezheti le, és akkor váltanák át részvényre, ha valamilyen okból (értsd: az AB döntése miatt) a cég nem szerzi meg egy éven belül a Magyar Postánál lévő papírokat. Az MFB-s pakettel és az átváltható kötvényekkel az MT ugyanúgy többségbe kerülhet a Takarékbankban.
A javaslattal kapcsolatban azonban az előterjesztők több hibát is vétettek, egyebek mellett nem minden Takarékbank-részvényeshez jutott el időben a közgyűlés napirendi pontjainak kiegészítése. Az OTSZ ezért ismét perre ment, bíróságon támadta a közgyűlési döntést, illetve a zártkörű kötvénykibocsátást. Bár ebben az ügyben döntés még nem született, a kötvénykibocsátás tegnap ismét átment a közgyűlésen – immár biztosan szabályosan.
Információnk szerint azonban az OTSZ hamarosan ismét bírósághoz fordul. Úgy tudjuk, a Ptk. egy passzusára hivatkozva készül megtámadni a közgyűlési döntést, megítélése szerint olyanok nem vehettek volna részt a szavazásban, akik közvetlenül érintettek a kérdésben, vagyis a kötvénykibocsátásban. Így mindenekelőtt az MT szavazatát kifogásolják, másodsorban a Magyar Posta részvételét, de érintettnek tartják a kérdésben az MFB-t is.
Bár a Takarékbank eladása még függőben van, a hatalomátvétel nem késik. A részvényesek új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat is választottak, akik mind az MT-hez kötődnek. Az igazgatóság külső tagja lett Sebestyén István, aki magánszemélyként és az általa vezetett Fókusz Takarékszövetkezet révén is érdekelt az MT-ben. Bekerült a testületbe Köbli Gyula, az FHB vezérigazgatója és egyben az MT elnöke. Sebestyén eddigi felügyelőbizottsági posztját az a Pénzes Lászlóné vette át, aki ugyancsak magánszemélyként és az általa irányított Hajdú Takarékszövetkezet révén érdekelt az MT-ben.
Sebestyént a Takarékbank új igazgatósága a közgyűlést követően elnökké választotta, a cég élén Vojnits Tamást követi. A takarékszövetkezeti rendszer átalakítását kormánybiztosként levezénylő, e posztra nem mellesleg közvetlenül az FHB-tól érkező Vojnits Tamás vezérigazgató-helyettesként dolgozik tovább a Takarékbankban. Ő az Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. vezetőjeként is érdekelt az MT-ben.
Nem az OTSZ az egyetlen, amely az Alkotmánybíróságon (AB) támadta meg a szövetkezeti rendszert átalakító integrációs törvényt, ám a testületnek az első beadvány érkeztetése óta eltelt tíz hónap alatt eddig csak egy érdemi vizsgálat nélkül lezárt eljárást sikerült felmutatnia. A Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának egy bírája három takarékszövetkezet az integrációs törvényből következő új alapszabályának bejegyzése helyett fordult az AB-hez tavaly ősszel, mivel véleménye szerint a jogszabály több ponton is sérti az alaptörvényt. Bár az eljárást akkor felfüggesztette, januárban, a három takarék kérésére végül mégis bejegyezte az alapszabályokat. Az AB pedig most ezért, vagyis arra hivatkozva, hogy a cégbírónak már nincs szüksége a testület állásfoglalására, lezárta az eljárást.