Ismét levelet írt Orbán Viktornak Demján Sándor. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke csaknem két hete írt levelet a miniszterelnöknek, amelyre a kormányfő múlt pénteken válaszolt. Erre reagálva ragadott ma ismét tollat az ismert üzletember.

Demján egyrészt cáfolja a kormányfő levelében megfogalmazott állításokat, így például azt, hogy a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról érdemi egyeztetés folyt az érintettekkel. "A Kormánybiztos úr nem mondta el, hogy kész a törvényjavaslat, a konzultáció után rögtön megtárgyalja a kormány és még azon a héten elfogadja a Parlament. Mellékelem a konzultációról készült jelentést, ha szükséges a hangfelvételt is."

A 125 takarékszövetkezetből 105 pénzintézetet tömörítő OTSZ tagjai korábban sem szorultak állami segítségre és most sincs erre szükségük. A szövetséghez tartozó intézményvédelmi alap (OTIVA) kellő védelmet nyújt a tagok számára, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) nemrég a legmagasabb kategóriába sorolta be a szervezetet. (Ez egyébként így nem teljesen igaz, a PSZÁF rangsorában ugyanis volt eggyel magasabb kategória, de az igaz, hogy az OTIVA messze jobban teljesített a másik három intézményvédelmi alapnál – a szerk.)

Demján Sándor egy futballhasonlattal igyekszik érzékeltetni a problémát. Szerinte az új rendszer olyan, mintha az NB1 16 csapatából négy veszteségesen működne, és ezeket a többi klubnak kellene konszolidálnia. Az OTSZ elnökének hasonlatában a hozzájuk tartozó takarékok azoknak, akiknek a pénzéből most az állam a többi szövetkezeti hitelintézet, de legalábbis egy részüknek akar segítséget adni.

Az OTSZ elnöke szerint az állami tulajdon későbbi tervezett értékesítése a jelenlegi rendezetlen feltételek mellett kárára és nem hasznára lesz a takarékok tulajdonosainak. „A vevő várhatóan csak magántulajdonos lehet, és a Takarékbank hatósági jogosítványával biztos, hogy eltulajdonítja a több mint 100 ezer kistulajdonos értékeit” – írja Demján.

Mindezek alapján az üzletember egyebek mellett azt kéri, hogy a takarékok megtarthassák többségi részesedésüket a Takarékbankban, a Magyar Postához hasonlóan névértéken annyi részvényt jegyezhessenek a pénzintézetben, hogy jelenlegi befolyásuk ne csorbuljon.

Emellett azt is szeretnék a takarékok, hogy amikor majd az állam értékesíteni kívánja pozícióit a szektorban, akkor a szövetkezetek kapjanak lehetőséget a részesedés megvásárlására. Ehhez tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét igényelnek az államtól, mert csak így látják biztosítottnak, hogy a Takarékbank továbbra is a szektor kezében marad és nem kerül külső, esetleg külföldi befektetőhöz.

A szövetkezetek azt is fontosnak tartják, hogy szavazati jogukat szabadon gyakorolhassák a Takarékbank közgyűlésén. Egy állami előterjesztés elutasítását, vagy akár csak egy tartózkodást a szavazás során ne szankcionálják azzal, hogy részvényeiket el kell adniuk az állami Magyar Fejlesztési Banknak. Azt is kérik továbbá, hogy a létrejövő új integrációs szervezet vezetésének többségét, a háromfős igazgatóságból két delegáltat ők jelölhessenek, és ne az állam nevezzen ki mindenkit.

Ha nem is levélben, de közleményben üdvözölte tegnap a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) a takarékok átalakítását. A PSZÁF szerint az erről a múlt héten elfogadott törvény stratégiai alapvetéseiben megegyezik a felügyelet szakmai álláspontjával, és ráépül a korábban megfogalmazott javaslataira.

Az állami felelősségvállalás és a közvetlen anyagi támogatás lényegesen megnöveli a szövetkezeti hitelintézetekben elhelyezett betétek biztonságát, ugyanakkor a tagintézmények egyetemleges felelősségvállalása révén minimálisra csökkenti a szövetkezetek tulajdonosainak kockázatát.

A szövetkezeti hitelintézetek kötelező integrációs tagságával megszűnnek a jelenleg gyenge védelmi képességű integrációkhoz tartozó, vagy semmilyen intézményvédelmi rendszerhez nem tartozó szövetkezeti hitelintézetek problémái által az egész rendszert fenyegető kockázatok.

A szövetkezeti hitelintézetek állami szerepvállalással megerősített központi bankja esélyt ad egy új, emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó, versenyképesebb, üzletileg dinamikusabb szövetkezeti hitelintézeti struktúra megteremtésére.

A PSZÁF álláspontja szerint az új szabályozás keretei között olyan, a mainál szorosabban együttműködő, a közjót jobban szolgálni képes szövetkezeti struktúra jöhet létre, amely nagyobb biztonságot garantál a betéteseinek és a tulajdonosainak, érdemben képes növelni piaci súlyát, illetve kihasználni a benne jelenleg is meglévő üzleti potenciált, ugyanakkor az egyes intézmények sérülékenysége is jelentősen csökken.